Több mint egymillióval csökkent a magukat magyarnak vallók száma a 2001-es és 2011-es népszámlálások között, így hazánkban ma 8,3 millióan vállalják fel magyarságukat. A határon túliakkal együtt összesen 10,4 millió ember mondja magát magyar származásúnak a Kárpát-medencében. Legnagyobb számban még mindig Romániában (1,2 millió), Szlovákiában (458 ezer), Szerbiában (251 ezer) és Ukrajnában (141 ezer) él magyar kisebbség.
Lélekben „15 millió magyar” miniszterelnökének nevezte magát a kilencvenes évek elején Antall József, jóllehet a magyarság lélekszáma feltehetően már akkor kevesebb volt. A Magyarok Világszövetségének ezredfordulós becsült adatai szerint például 1,86 millió magyar él Észak-Amerikában, 250 ezer Nyugat-Európában, 200-200 ezer Izraelben és Dél-Amerikában.
„Az európai összmagyarság valódi létszámára az uniós szinten harmonizált, 2011-es népszámlálási adatok sem fognak választ adni egyértelműen, mert a migráns vagy kétlaki népességek esetében mindenhol jelentős az alulszámlálás. A meglévő adatokat sem lesz könnyű összeolvasni, Magyarországon például – a szomszédos országokkal ellentétben – két nemzetiséget is meg lehetett jelölni. Sokhelyütt pedig, így például Franciaországban vagy Ausztriában nem is volt nemzetiségi kérdés a népszámlálás során” – mondta el kérdésünkre Kapitány Balázs demográfus.
2013. 05. 17. (XVII/20)
