A csecsenföldi Tolsztoj-Jurt településen orosz csapatok, egy különleges műveletben, megölték Aszlan Maszhadovot, a csecsen szakadárok vezérét – közölte az észak-kaukázusi szövetségi erők képviselője. A holttestet azonosították – eddig a hírnek az a része, melyet illetően egyetért az ügy összes érintettje.

A Kínai Országos Népi Gyűlés a napokban várhatóan elfogadja majd azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná Tajvannak a Kínától történő elszakadást. A tervezet tartalmazza azon körülmények leírását, amelyek fennállása esetén Kína erőszakot is alkalmazhat Tajvannal szemben. Bár a pekingi vezetés váltig állítja: a háború csupán végső megoldás lehet, Tajpej és Washington aggódva figyeli a folyamatot: míg előbbi a háború lehetőségétől fél, utóbbi Kína katonai erejének megnövekedését figyeli gyanakodva.

Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök február 14-i meggyilkolása óta – miután Szíriát teszik azért felelőssé – egyre nagyobb nyomás nehezedik a damaszkuszi kormányra, hogy vigye haza 14 ezer főnyi katonaságát Libanonból. Ezt követeli Bassar el-Asszadtól az Egyesült Államok kormánya, az ENSZ, az Arab Liga, az Európai Unió és a Szíria-barát kormányát alig két hete megdöntő libanoni nép. 

"A sajtó szerint mocskos jobboldaliak vagyunk" – mondja egy bajuszos gazda szerda este, a Felvonulás téri melegedő sátorban, miközben a szerdai tárgyalások eredményeinek esti bejelentésére várunk. "Jönnek a gazdák újabb traktorokkal, újabb csomópontokat keresünk. Most nem beszélhetünk őszintén, mert itt mások is vannak" – hallatszik a szpíker hangja. Valaki Magyar Fórumot osztogat, később a Vass Albert Alapítvány elnöke szólal fel. A mai napon nemzetközi sajtótájékoztatótis tartottak, "csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van" – fokozzák a hangulatot, s úgy tűnik, immár a kormány megdöntésére készülnek a magyar gazdák.

–Az elmúlt hetek központi témája az új ügynöktörvény vitája. Ön miként vélekedik erről a kérdésről? – Tizenöt évvel ezelőtt volt aktuális a kérdés, mert egyre régebbi eseményeket kellene valósághűen rekonstruálni. Tartok attól, hogy a pontos feltáráshoz meglévő dokumentációk már nem elégségesek, a "memóriák" pedig halványodnak. Ráadásul egy fura tendencia kezd kialakulni, ami hasonlít az 56-os hősökéhez. A közelmúltban egy 56-os nyilatkozott úgy: lassan már annyian leszünk \'56-osok, mint \'45 után partizánok. Ma úgy tűnik, hogy Magyarországon mindenkit kegyetlenül és embertelenül megzsaroltak, miközben itt mindenki nagy ellenálló volt. Szóval, kevesen őszinték. Eközben zajlik a dolgok összekutyulása. A III/III-as csoportfőnökséget nevezték a belső reakcióelhárításnak, és a kilencvenes évekbeli átvilágítási törvénytervezet eredetileg csak erre vonatkozott volna. A hírszerzés és az elhárítás a rendszerváltáskor jogutóddal átalakult, míg ez a III/III-as csoportfőnökség jogutód nélkül megszűnt. Persze ez sem teljesen igaz, mert a III/III-nak is voltak olyan részlegei, amelyek ma is kellenek. Az NBH alapításakor az egyik ilyen részleget alkotmányvédelmi főosztálynak neveztem el, amely a jobb- és baloldali szélsőségesek elleni munkát végezte. Egy másik megmaradó részleg a kormány operatív védelmét biztosította. 

Sir John Templeton két évvel ezelőtt úgy gondolta, hogy a vallás szó a legtöbb ember számára unalmat közvetít, aminek hallatán a legtöbben ceremóniákra, bürokráciára és dogmákra gondolnak – ezért a róla elnevezett Templeton-díj a Vallások Fejlődéséért kitüntetés nevét megváltoztatta. Ma a Templeton-díj a Szellemi Realitások Kutatásáért nevet viseli, célja és pénzbeli értéke – 795 ezer angol font (280 millió forint), amely által a legjobban fizetett tudományos díj – azonban nem változott. Az ez évi Templeton-díjat Charles Townesnak ítélték, aki, mint a bizottság értékeléséből kiderült, a tudomány és a vallás konvergenciájának a szószólója évtizedek óta. Külön érdekesség, hogy a nyolcvankilenc éves Townes közel fél évszázaddal ezelőtt már letette névjegyét a tudományban, egy korszakalkotó felfedezés részeseként. Townes ugyanis a lézer egyik felfedezője, amiért 1964-ben harmadmagával Nobel-díjat kapott.