Közel három és fél éves várakozás után megkezdődött a szeptember 11-ei merényletekkel kapcsolatban vád alá emelt személyek felelősségre vonása. Az elmúlt napokban a világ figyelme újra az al-Kaidára terelődött, hiszen Amerikában beismerő vallomást tett Zacarias Moussaoui, az egyetlen személy, aki ellen a tengerentúlon a New York-i és washingtoni merényletek kapcsán hivatalosan is vádat emeltek. Európában pedig Madrid közelében megkezdődött egy nagyszabású per, amelyet az al-Kaida spanyolországi sejtjének huszonnégy feltételezett tagja ellen indított Baltasar Garzón spanyol bíró. Eközben pedig továbbra is virágkorukat élik azok a konspirációs elméletek, amelyek szeptember 11-e jelentőségét és a terrorizmus által támasztott veszélyt igyekeznek megkérdőjelezni vagy bagatellizálni.

Április 24-én a világ számos országában, köztük Magyarországon is az örmény népirtás napjára emlékeztek. Az Oszmán Birodalom 1915. április 24-én kezdte el az örmények deportálását az általuk sűrűn lakott vidékekről és városokból, Délkelet-Anatólia és a Közel-Kelet felé. Az örmények szerint ez tudatos állami döntés volt, amellyel a Porta nemcsak szándékos etnikai tisztogatást hajtott végre, hanem azon túl végérvényesen el akarta törölni a föld színéről a birodalom határain belül élő örmény népet. Azzal, hogy elhagyni kényszerült a szülőföldjét, legalább félmillió örmény vesztette életét. A krónikák szerint a menetelőket mindenhol megtámadta a csőcselék, az éhezés, és betegségek tizedelték a kényszerútra indított örményeket. Nagyon kis részük érte el a közel-keleti célvárosokat. A halottak és veszteségek emléke máig él az örmény népi tudatban.

Sándor Pál filmjének címdalára talán mindenki emlékszik: "Egyedül nem megy – egyedül nem megy." Valószínűleg ez a gondolat vezette a Fidesz képviselőit is, amikor Orbán Viktor kitalálta a faluparlament gondolatát. Ha egyedül nem megy, akkor kell egy segítő, aki történetünkben Eperjes Károly színművész, aki nem először mártózott meg a politikai show-műsorok világában, ezúttal a békési Mezőgyánon. 

A magyar emberek nagyobb részét lehet konzervatív életszemléletűnek tekinteni, mint általában az európai országok lakóit. A magyarok hetvenöt százaléka inkább az önuralom mellett teszi le a voksát, mintsem a szexuális tapasztalatait bővítené; ez magasabb átlag, mint a nyugat-európai adatok. Arra a kérdésfelvetésre, hogy "Gondolni a jövőre" vagy "Élvezni az életet itt és most" a magyarok háromnegyede az előzőre voksolt. A nyugat-európaiak lényegesen "hedonistábbak", 47 százalékuk inkább a jelenben akarja jól érezni magát.

Látványos konfliktusok nélkül, de nagy lendülettel zajlik az "aprómunka" az államfőválasztás tekintetében. Az MSZP elnökségi ülésére készített, Szili Katalin esélyeit "növelő" közvélemény-kutatási adatok meglepően gyorsan nyilvánosságra kerültek. A Fidesz pedig látványos médiaakciókkal igyekszik a saját szimpátiaszavazására felhívni a figyelmet. 

Az SZDSZ szerint az állam negatív diszkriminációt alkalmaz, amikor különbséget tesz az élettársi és a házastársi kapcsolatok között. A párt továbbá úgy véli: az állam nem tehet különbséget polgárai között aszerint, hogy azoknak milyen a szexuális orientációja. Legújabb törvénytervezetük ezt a fajta "diszkriminációt" szeretné megszüntetni a "regisztrált élettársi kapcsolat" bevezetésével.  "Mivel a regisztrált élettársi kapcsolat meleg párok számára is adott, megszűnik az állam által most gyakorolt, szexuális orientáció szerinti diszkrimináció" – olvasható a párt honlapján, ahol a spanyol példára hivatkoznak, ahol a közelmúltban engedélyezték a melegek házasságát. (Franciaországban viszont a bordeaux-i fellebbviteli bíróság érvénytelenítette az ország első, homoszexuális pár által kötött esküvőjét.)  A parlament elé napokon belül beterjesztésre kerülő javaslat elfogadása, illetve törvényerőre emelkedése esetén az élettársi kapcsolat regisztrálására az anyakönyvvezető lesz hivatott. A regisztrált kapcsolat felbontását akármelyik fél kérheti, így akár egyoldalú bejelentéssel is megszüntethető lenne ez a jogviszony – jelentette be a párt sajtótájékoztatóján Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára. Csőzik László, a párt ügyvivője pedig kijelentette: a szabad demokraták szerint az államnak nem lehet "kedvenc" együttélési formája. Az ügyvivő szerint a homoszexuálisok eleve hátrányosabb helyzetbe kerülnek a jelenlegi rendszerben, mivel ők egyébként sem köthetnek házasságot.  A felvetés kapcsán egyedül az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), az MKDSZ és a KDNP ifjúsági társszervezete tiltakozott. A szervezet már korábban nyilvánosságra hozta a Családvédelmi Charta 2005. elnevezés? dokumentumát. A charta több téren is ellenvéleményt fogalmaz meg a melegek jogi igényeinek teljes kiszolgálásával, így főleg a melegek házasságával és örökbefogadásával kapcsolatban. Szerintük nagyon veszélyes ugyanis, ha e témakör társadalmi elfogadottsága és jogi megítélése kizárólag a homoszexuálisok álláspontját tükrözi. Az IKSZ szerint szükséges, hogy a homoszexualitás társadalmi veszélyeiről is szó essék. Látnunk kell a jövő családjaira gyakorolt hatását. Csak ekkor kaphatunk ugyanis objektív képet, és csak ekkor lehet viszonylagos társadalmi konszenzussal jogilag is rendezni a homoszexuális kapcsolatok helyzetét. Meggyőződésünk, hogy a melegek házasságának bevezetése helytelenül egyoldalú és mély társadalmi sebeket ejtő lépés lenne.