A GfK-csoport – a világ ötödik legnagyobb piackutató társasága – munkatársai tíz kelet- és közép-európai országban tettek fel kérdéseket 15 évesnél idősebbeknek az értékrendjükre vonatkozóan. A kutatók fantázianevekkel ellátott csoportokba sorolták a válaszadókat. A legnépesebb, "megállapodott világ" csoportba tartozik honfitársaink közel egyharmada. Köztük sok nyugdíjas és idős ember található, közös jellemzőjük a hagyománytisztelet. Megelégedettségre vágynak, a nyugalmat keresik, bevált márkákat vásárolnak, és ésszerűen költik a pénzüket.
A "biztonságos világ" csoportba sorolható megközelítőleg minden ötödik magyar, akik úgy vélik, hogy az élet élvezete leginkább családi körben az igazi, hagyománytisztelők, fontos számukra a biztonság és az anyagi függetlenség. Árérzékenyek, s kihasználják az akciók kínálta előnyöket.
A felmérés szerint honfitársaink alig hat százaléka tartozik a hedonistáknak is nevezhető "varázslatos világ" célcsoportba. A közép- és kelet-európai országokban a lakosságszámhoz viszonyított arányuk kétszer akkora, mint nálunk. Nagyra becsülik az anyagi értékeket, a birtoklást, hisznek a sorsszerűségben. Fogyasztásukra a hedonizmus sokkal inkább jellemző, mint az ésszerűség, a trendit többre tartják, mint a hasznosat.
A magyarok 10 százaléka sorolható a "fortélyos világ" elnevezés? célcsoportba. Ők dinamikus fiatalok, akikben erősen munkál a kitűnni vágyás. Sikeresek és függetlenek szeretnének lenni, s korlátozott anyagi lehetőségeik ellenére mindent meg is tesznek ezért.
"Kényelmes világ" – ide kevesen tartoznak (2,5 százalék). Zömében középkorú, aktív párok, akiknek fontos a stabilitás és az élet minősége. Élvezik a mindennapokat, erős bennük a személyes fejlődés vágya akár a szakmájukat, akár a hobbijukat tekintve. Racionálisan vásárolnak, de nem kifejezetten árérzékenyek.
"Új világ" – ők is kicsiny csoportot alkotnak: Magyarországon jóval kisebb az arányuk (3,8 százalék), mint a régióban (6,2 százalék). Minden tekintetben meghatározó számukra a tolerancia, élvezik a fogyasztást, valójában határok nélkül élnek. Létszükségletük a személyes harmónia, éhezik az új élményeket, s ezért is válik fogyasztásuk szabadidő-központúvá.
Minden hatodik honfitársunk (16,5 százalék) sorolható a "hiteles világ" elnevezés? a csoportba, s ezzel messze felülreprezentáljuk a régiós tapasztalatot. Ők a "két lábbal a földön állók", akik ésszer? és erkölcsös életet élnek, természetközpontúak, tudásukat folyamatosan bővítik. A harmonikus és kiegyensúlyozott élet az ideáljuk, s ennek megfelelően pragmatikusan fogyasztanak.
Az "állandó világba" a magyarok 12 százaléka tartozik. Ők felelősségtudatos, kulturált és művelt polgárok, akik erkölcsös életet élnek, de nem bezárkózottan, hanem nyitottan az új dolgokra. A hagyománytisztelet náluk a kulturális célú utazásokban és programokban is megnyilvánul, de bizton számíthatunk rájuk humanitárius akciókban is.
A magyarok a régió országaihoz képest átlag feletti mértékben sorolják magukat a "biztonságos világ", "állandó világ" és "hiteles világ" csoportokba, amelyek közelebb állnak a valóság, létbiztonság és nyugalom fogalmakkal leírható életfelfogáshoz.
Gondolni a jövőre
A GfK Euro-Socio-Style 2005. kutatása számtalan további érdekes eredménnyel is szolgált. Az értékorientációt kutatva például az derült ki, hogy a magyarok hetvenöt százaléka inkább az önuralom mellett teszi le a voksát, mintsem a szexuális tapasztalatait bővítené. Nyugat-európai adatok szerint az ott élők kevesebb, mint kétharmada gondolkodik hasonlóan.
A kérdésfelvetésre, hogy "Gondolni a jövőre" vagy "Élvezni az életet itt és most" a magyarok háromnegyede az előzőre voksolt. A nyugat-európai adat szerint a jövőre irányultak aránya 47 százalék, a többség inkább a jelenben akarja jól érezni magát.
A magyarok többségét fárasztja a vásárlás, a nyugat-európai emberek zömét inkább szórakoztatja. A magyarok nagyobbik fele több pénzért feláldozná a szabadidejét, a tőlünk nyugatra élők közül ezt csak alig több mint egyharmad tartja magára nézve jellemzőnek.
2005. 04. 29. (IX/17)
