2005. 06. 10. (IX/23) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Miért nem?

"Az Európai Unió a létét érintő alapvető kérdésekkel néz szembe. Állampolgárai nem emlékeznek arra, hogy miért kezdték el az integrációt, nem tetszik nekik az, ami lett a folymatból, és félnek attól, ami jövőben lehet belőle" – így értekelte a múlt heti francia és holland népszavazás után kialakult helyzetet a Financial Times egyik kommentárja. A héten aztán a britek is – akik júliustól átveszik az unió soros elnöki tisztét – letették a maguk koszorúját az európai alkotmány képletes ravatalához, miután Jack Straw külügyminiszter a parlamentben bejelentette: Nagy-Britanniában egyelőre nem folytatják az uniós alkotmányról rendezendő brit népszavazás törvényi előkészítését. Tony Blair miniszterelnök ugyanakkor bízik abban, hogy az alkotmány elutasítása új lehetőséget ad Európának, hogy ismét az emberek, és nem a politikai elit érdekeit igyekezzen megvalósítani.

Hadüzenet a szólásszabadságnak

Az iszlám vallás megsértése miatt bíróság elé állítják Olaszországban Oriana Fallaci újságíró-írónőt. A pert egy olyan olasz muszlim vezető kezdeményezte, aki korábban Fallaci likvidálására buzdított. A vezető kormánypárt, a Forza Italia egyik szervezete ugyanakkor kezdeményezte, hogy Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök nevezze ki a most hetvenöt éves, New Yorkban élő világhírű írónőt élethosszig szenátornak, mentesítve ezáltal a bíróság előtti meghurcolástól. Roberto Castelli olasz belügyminiszter is támogatásáról biztosította Fallacit, aki szerint a per ürügy arra, hogy elítéljenek egy ismert embert, hogy végül másokat is elítélhessenek, olyanokat, akik "mernek az árral szemben úszni".

Irán ügyel a látszatra

Precedens értékű, felmentő ítélet született a 2004 szeptembere óta fogva tartott Hamid Pourmand iráni lelkész ügyében, akinek peréről nemrég lapunk beszámolt. (Iráni lelkész a siralomházban. Hetek, 2005. május 20.) Pourmand ellen, aki húsz éve tért át a kereszténységre, hitelhagyás, illetve más muzulmánok terítése miatt emelt vádat a vallási bíróság. Az áprilisban esedékes tárgyalást elnapolták, ami a hatóságok bizonytalanságaként is értelmezhető, mivel akaratuk ellenére mind belföldön, mind külföldön túlságosan kényes ügynek bizonyult a lelkész várható halálos ítélete – főleg olyan időszakban, amikor Irán arról igyekszik meggyőzni egyes nyugati partnereit, hogy az ország normálisan működik, és érdemes támogatni békés célú nukleáris programját.

Az álmoknak vége

Az európai vezetők között két ellentétes álláspont fogalmazódott meg az elmúlt napokban. Az egyik vélemény szerint az alkotmány elutasítása a két alapító országban már az unió alapjait is veszélyezteti. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, aki jelenleg az unió soros elnöke, azt mondta, hogy "katasztrófa fenyeget", ha a két hét múlva sorra kerülő EU-csúcson a következő időszak költségvetése is megbukik. A másik véglet szerint az alkotmány ratifikálását folytatni kell, mintha mi sem történt volna. Írország, Portugália és Dánia már be is jelentette, hogy megtartja a népszavazást.

Rózsaszíntől a feketéig

A CIA néhány hónappal ezelőtt megjelent geopolitikai tanulmánya kissé dodonai módon optimista esetben növekvő politikai és gazdasági befolyást, gazdasági növekedést remélt az Európai Uniónak, ugyanakkor – kedvezőtlen körülmények esetén – azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy 15-20 éven belül a mai formájában megszűnik az EU. A múlt heti csúfos választási kudarc után újra széles skálán szóródnak a vélemények: egyesek már temetik az eurózónát, sőt magát az uniót is, mások pedig továbbra is szuperhatalomként vizionálják Európát. A Guardian cím? angol napilap cikkében a lehetséges forgatókönyveket foglalta össze.

Hit és értékek

Úton a kenyér házába

Pünkösd ünnepe sokféle nevet kapott. Eredendően aratásünnepnek tekintették. Időpontjának kiszámolása hetek számlálásával történt, ezért a Tóra "a hetek ünnepének" nevezi, ami héberül hag ha-Savuót. Közismert neve pünkösd, ami a görög pentékoszté, azaz "ötvenedik", szóból ered, mivel az ünnep a húsvéttól számított ötvenedik napra esik.