Számos kritika azzal menti a Noé című filmeposz önkényes kor- és személyábrázolását, hogy az alkotóknak a Biblia rövidke leírásán kívül nem állt rendelkezésre más forrás, ezért kénytelenek voltak elképzelt történetet keríteni, hogy a 132 perces mű forgatókönyvét megírhassák. Bárhogy is értelmezzék azonban a filmet, ez az állítás biztosan nem állja ki az objektivitás mércéjét. Noé története ugyanis az emberiség korai történetének egyik legjobban dokumentált időszaka. A Teremtés könyvében öt fejezet teljes egészében Noéról és családjáról szól. Emellett az Ószövetség további négy könyve valamint az Újszövetségből két evangélium és két apostoli levél is név szerint utal Noéra. A zsidó történeti apokrif könyvek pedig számos hiteles részlettel gazdagítják a korról szóló ismereteinket, csakúgy, mint ókori történetírók, köztük Josephus Flavius munkái.