A Pest megyei kertet még 1871-ben Vigyázó Sándor vásárolta meg, aki a legjobb hazai kerttervezővel, Jámbor Vilmossal átalakítatta a kor stílusának megfelelően romantikus angol kertté. A második világháború alatt, az ország többi kastélykertjéhez hasonlóan, a vácrátóti is szinte teljesen elpusztult. A háborút követően a kert a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, ahol 1952-ben megalakult a MTA Botanikai Kutatóintézete. Végül kilenc év után, a sikeres helyreállítását követően megnyitotta kapuit.
A 27 hektáros kertben történő tájékozódást az előre kialakított tanösvények segítik, amelyek segítségével egy tartalmas séta keretében végiglátogathatjuk az arborétum valamennyi látnivalóját. A bejárattól nem messze található az egykori tulajdonos kastélya, amely ma az MTA Kutatóintézetének központi épülete. Itt dolgozott egykoron a magyar vegetációkutatás kiemelkedő alakja, Zólyomi Bálint (1908–1997), valamint ez az épület ad helyet az évről évre megrendezésre kerülő nyári klasszikus hangversenyeknek is.
Az arborétumot átszelő Sződ-Rákos-patak vizét felhasználva egy összefüggő tórendszert alakítottak ki, amely három nagyobb tóból áll. Az úgynevezett Nagy-tóban található két félszigetről csodás kilátás nyílik a kert nyitottabb részeire, valamint a tó felszínén megfigyelhető kacsa-piruettekre. Az Iker-tavak egyik kihagyhatatlan lakója a mocsári ciprus, melynek jellegzetességét a földből kiágaskodó légzőgyökerek adják. Továbbá a tavak mellett található az 1904-ben épült, gótikus stílust utánzó műrom is, amely historikus érzetet kelt az odalátogatókban. A Sziklás-tó a kert legkisebb, de annál érdekesebb tava. A tó déli részén található félszigetre egy kis sziklaalagúton keresztül jutunk el. A tavat megkerülve lehetőségünk nyílik a magasból is megszemlélnünk a természetet, ugyanis a kert építői egy kisebb dombot formáltak.
2014. 04. 04. (XVIII/14)
