hetilap

2013. január és december közötti időszakában az Amnesty International (AI) különböző forrásokból, úgymint hivatalos és civil szervezetektől, valamint halálraítéltektől, illetve azok hozzátartozóitól és jogi képviselőitől gyűjtött a halálbüntetésekre vonatkozó adatokat. Ennek alapján megállapították, hogy 2013-ban 22 országban 778 kivégzés történt, ami 96-tal több, mint a 2012-ben 21 országban végrehajtott 682 ítélet.
A sort, akárcsak korábban, most is Kína vezeti, amelyre vonatkozóan az AI 2009 óta nem gyűjt adatokat. A halálbüntetéssel kapcsolatos információk ugyanis Kínában államtitoknak számítanak. Az elérhető források szerint azonban Kína minden bizonnyal több halálos ítéletet hajt végre, mint a Föld többi országa együttvéve. Ugyancsak lehetetlen a bíróságok által elrendelt kivégzések számát megadni a háború sújtotta Szíriában, és a rendezetlen politikai állapotok miatt Egyiptomban.
A toplistán Kínát Irán követi, ahol minimálisan 369 kivégzés történt, azaz megközelítőleg 200 ezer emberre jutott egy. Irak a harmadik, ahol az előző évekhez képest egyharmadával nőtt a kivégzések száma, azaz legkevesebb 169 ítélet-végrehajtás történt. Míg a kivégzések leginkább a közel- és távol-keleti, valamint észak-afrikai országok jellemzői, a közép-ázsiai országokban és Európában 2013-ban nem hajtottak végre halálos ítéletet.
Az amerikai kontinensen egyedül az Egyesült Államokban hajtottak végre halálbüntetést, szám szerint 39-et, ami a lakosság számát tekintve csekély, azaz több mint 8 millió lakosra jut egy eset. Nem mellékes, hogy az amerikai joggyakorlat szerint a bíróságok halálos ítéletet szinte kizárólag a gyilkosság minősített eseteiben, mentálisan kompetens felnőtteknél hoznak.
Más, többségében muzulmán országokban a bíróságok halállal büntetik a házasságtörést, az istenkáromlást, a minősített rablást, az ellenséggel – a Közel-Keleten például Izraellel – való kollaborációt. Főbenjáró bűn lehet a drogkereskedelem, a homoszexualitás és – a távol-keleti országokban – a gazdasági bűncselekmények. Több országban, például Szudánban, Iránban vagy Észak-Koreában a politikai ellenzék elnyomása céljából is hoznak halálos ítéletet.
A nemzetközi normáktól eltérően a bírósági ítélet számos helyen nem a tények vizsgálata során, hanem beismerő vallomás alapján születik meg, amelyet nemegyszer kínzások következtében tesz meg a „tettes”. Ez a gyakorlat jellemző többek között Kínára, Iránra, Észak-Koreára és a Hamasz kontrollálta Gázára. A halálos ítélet végrehajtásának módját tekintve is jelentős különbségek vannak. Egyes országokban, például Iránban vagy Észak-Koreában gyakoriak a lakosság elrettentése céljából nyilvánosan megrendezett kivégzések, és az sem ritka, hogy fiatalkorú bűnelkövetőkön hajtják végre a halálbüntetést. Gyakori, hogy az ítélet végrehajtásáról nem értesítik az elítélt jogi képviselőjét és a családtagokat, akik a kivégzés után sem tudják, hová temették az elítélt holttestét.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek