Egy magyar űrhajós 2024–2025-ben 3-6 hónapon keresztül végezhet majd tudományos munkát a Nemzetközi Űrállomáson – többek között ez is a része annak a magyar-orosz űrkutatási projektnek, amelynek elindításáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatója állapodott meg Moszkvában a múlt héten. A miniszter által magyar részről 7-10 milliárd forintosra taksált projekt mellett államközi keretbe foglalják azokat az Oroszországban jelenleg folytatott űrprojekteket, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott technológiai érték (jelenleg három ilyen van, ezek alapvetően mikroműhold-flottákat, valamint a Nemzetközi Űrállomás megújított eszközállományát hivatottak előállítani). A miniszter korábban arról is beszélt: a célok között szerepel, hogy 2024-ben Magyarország önálló műholdat állítson Föld körüli pályára, illetve előkészítő szakaszban van egy űridőjárási misszió is, amelynek keretében magyar mikroműhold-flotta épül.
„A magyar űripar egyelőre sci-fi kategóriának hangozhat, mert keveset beszélünk róla, ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űrtechnológiával foglalkozó kutatócsoportjai messze földön híresek, az egész világon elismerik a teljesítményüket. Nem véletlen, hogy a jelenleg zajló orosz űrkutatási projektekben is, kevéssé ismert módon, a magyar hozzáadott érték már rendkívül magas” – fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette: a kutatásoknak és a magyar űrhajós világűrbe juttatásának költségeit nem teljes egészében készpénzben kell majd kifizetni a Roszkoszmosznak, hanem a magyar hozzáadott szellemi értéket, kutatási eredményeket „az orosz fél beszámítja” majd.
2019.12.20. (XXIII/51)
