A második világháború még be sem fejeződött, amikor a szovjet megszállók által felállított Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 márciusában megalkotta a földreformról szóló rendeletet. Miért volt ennyire fontos és sürgős ez a döntés?
– A földreform vagy földosztás nem volt más, mint egy sajátos politikai eszköz. Egyszerre szolgálta a Horthy-rendszer működtetőinek és privilegizált szereplőinek a megbüntetését, és egyszerre elégítette ki a legszegényebb társadalmi rétegek, a „3 millió koldus” régóta meglévő földéhségét. Ennek megfelelően a nagybirtokokat feldarabolták és felosztották a cselédek, napszámosok, föld nélküli vidéki lakosok között. Ez azonban nem a társadalmi igazságosságot volt hivatott szolgálni, sokkal inkább egy szovjet modell bevezetésének első lépése volt. Az új földtulajdonosoknak ugyanis sem anyagi lehetőségük, sem eszközkultúrájuk, illetve szakmai tudásuk nem volt ahhoz, hogy a gazdaságtalan méretűre szétszabdalt, 2-5 holdas parcellákat hatékonyan tudják megművelni. Ráadásul az adók és a beszolgáltatási kötelezettségek is egyre nagyobbak lettek, amelyeket már alig-alig tudtak teljesíteni, majd jöttek a padlássöprések. Sokak számára kiderült, hogy az éhes szájaknak odadobott hús nem más, mint egy lerágott cupák.
Mikorra ment végbe ez a felismerés?