Románia félprezidenciális berendezkedésű ország. Magyarországgal ellentétben tehát az államfőnek jóval nagyobb szerep jut, de nem annyi, mint például az Egyesült Államok elnökének. Emiatt sokkal nagyobb az instabilitás is: a mindenkori államfő és a miniszterelnök időről időre erőpróbát tart, ebből rendszerint előbbi jön ki győztesen, de abban mindenki megegyezik, hogy az állampolgárok a vesztesek.
Az alaptörvény módosítása még várat magára, az állam- és kormányfő jogköreinek homályos megfogalmazása az egyik oka annak, hogy a rendszerváltás utáni Romániában mindössze két kormányfőnek sikerült kitölteni mandátumát.
A szász származású Klaus Iohannis idén tölti be hatvanadik életévét. Elnöki mandátumának megítélése nem egyértelmű a romániaiak körében. Támogatói a korrupcióellenes harc egyik vezéreként tekintenek rá, bírálói pedig azt kérik számon rajta, hogy az alkotmányt áthágva beleszól a kormányzásba, és egy olyan korrupcióellenes ügyészséget támogat, amelyet a mélyállam használ politikai leszámolásokra. Magát Iohannist is azzal vádolják, hogy a titkosszolgálatok irányítása alatt áll.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2019.11.08 (XXIII/45)
