Románia félprezidenciális berendezkedésű ország. Magyarországgal ellentétben tehát az államfőnek jóval nagyobb szerep jut, de nem annyi, mint például az Egyesült Államok elnökének. Emiatt sokkal nagyobb az instabilitás is: a mindenkori államfő és a miniszterelnök időről időre erőpróbát tart, ebből rendszerint előbbi jön ki győztesen, de abban mindenki megegyezik, hogy az állampolgárok a vesztesek.
Az alaptörvény módosítása még várat magára, az állam- és kormányfő jogköreinek homályos megfogalmazása az egyik oka annak, hogy a rendszerváltás utáni Romániában mindössze két kormányfőnek sikerült kitölteni mandátumát.
A szász származású Klaus Iohannis idén tölti be hatvanadik életévét. Elnöki mandátumának megítélése nem egyértelmű a romániaiak körében. Támogatói a korrupcióellenes harc egyik vezéreként tekintenek rá, bírálói pedig azt kérik számon rajta, hogy az alkotmányt áthágva beleszól a kormányzásba, és egy olyan korrupcióellenes ügyészséget támogat, amelyet a mélyállam használ politikai leszámolásokra. Magát Iohannist is azzal vádolják, hogy a titkosszolgálatok irányítása alatt áll.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.11.08 (XXIII/45)
