hetilap

Mivel ez volt Trump legtöbbet hangoztatott kampányígérete, népszerűségének fő oka, így ezek gyakorlatba ültetésének a sikere egyben a Trump-elnökség sikerét is döntően meghatározza majd. Nem véletlen, hogy az Ovális Iroda elfoglalása után az első, nagy horderejű döntése gazdasági jellegű volt: a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény (TPP) felrúgása; tárgyalásainak zömét pedig nem államfőkkel, hanem vállalatvezetőkkel folytatta, akiket arról próbált meggyőzni, hogy tartsák otthon a munkahelyeket. A világ legnagyobb gazdaságát azonban nem lesz könnyű kifordítani a globalizációból, különösen, hogy abban nemcsak Kína és az EU, hanem az amerikai tőzsdevállalatok sem érdekeltek.

Trump már jóval a beiktatása előtt, megválasztott elnökként is azon dolgozott, hogy jó néhány óriásvállalatot maradásra bírjon: a Walmart például tízezer munkahelyet ígért be, a Ford felfüggesztette 1,6 milliárdos beruházását Mexikóban, miután Trump közölte, hogy útját fogja állni a cég „szégyenteljes” kitelepülésének, a General Motors – szintén mexikói – tervét pedig büntetőadó kilátásba helyezésével verte vissza. Decemberben pedig ezer munkahelyet „mentett meg” a Carrier Corporation termorendszereket gyártó konszernben tett látogatásakor, miután tárgyalt a vezérigazgatóval a tervezett mexikói kitelepülésről. „Amerikai cégek többé nem hagyhatják el az Egyesült Államokat anélkül, hogy ne kellene következményekkel számolniuk. Ennek vége. Vége” – fenyegette meg egyúttal a többi külföldre készülő nagyvállalatot. A sajtótájékoztatón pedig egyúttal védelembe vette szokatlan közvetlenségét a cégvezetőkkel: „Azt mondják, hogy nem elnökhöz méltó így telefonon felhívogatni a nagyvállalatok vezetőit. Én pedig éppen ellenkezőleg, azt gondolom, nagyon is elnökhöz méltó, de ha nem, hát annyi baj legyen!”

Az egyes cégekkel külön-külön folytatott tárgyalások a jelek szerint a Trump-adminisztráció működésének szerves részei lesznek, mert első munkanapján rögtön rövid egyeztetésre hívta meg a Whirlpool, a Tesla, a Lockheed Martin és a Johnson & Johnson igazgatóit, másnap pedig vezető autógyártókkal egyeztetett új munkahelyek létrehozásáról. A nagy iparvállalatok vezetői a sajtótájékoztatón elmondták, hogy Trump 30 nap múlva újra visszavárja őket, és azt kérte tőlük, hogy készítsenek egy közös tervet arról, hogy lehetne az amerikai ipart újra naggyá tenni. „Nagyon izgatottan várjuk, hogy együtt dolgozhassunk a Trump-adminisztrációval az adópolitika, a túlszabályozás és kereskedelmi törvények területén az amerikai ipar reneszánsza érdekében” – nyilatkozott lelkesen a Fehér Ház előtt Mark Fields, a Ford vezérigazgatója.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek