A két csontváz szinte egymásba van fonódva, elsőre alig lehet kivenni, hogy valójában nem egy ember maradványait látjuk. Ráadásul az egyiknek hiányzik a koponyája. Bár a „helyszínelés” csaknem 800 évvel a feltételezett gyilkosság után történik, a gyakorlott szem számára sok minden teljesen egyértelmű. Mint Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum régész-igazgatója mondja, két gyermek – egy körülbelül 10-12 éves és egy olyan 5-6 éves – csontvázát látjuk. Könnyen lehet, hogy a nagyobbik védte a kisebbiket, amikor elérte őket az erőszakos halál – és egymásba kapaszkodva szenvedtek ki.
Letűnt aranykor
A kiskunsági Bugac település határában vagyunk, az úgynevezett Aranymonostor mellett zajló régészeti feltáráson. A hatodik éve zajló ásatások során már részben feltárták az Árpád-korban Pétermonostoraként ismert regionális vallási és kereskedelmi központ egykori centrumát, egy kolostorkomplexumot és a hozzá tartozó temetőt. A kisebb falvakkal körülvett település két négyzetkilométeren terülhetett el, lakói pedig jómódban élhettek. Erre nemcsak a kőépületek maradványaiból vagy az itt talált – a korabeli bankolást segítő – mérlegekből és mérlegsúlyokból lehet következtetni, hanem a pénzérmékből is, amelyek között bizánci éppúgy volt, mint velencei – magyarázza Rosta Szabolcs. Érdekes, hogy ólom zarándokjelvények mellett az Örmény Királyságból származó pénzérméket is találtak itt. Amíg az előbbiek a római, az utóbbiak a jeruzsálemi zarándoklatokra (vagy a keresztes hadjáratokban való részvételre) utalnak, hiszen ezek a rézpénzek sokkal inkább a Közel-Keletről kerülhettek ide, mintsem kereskedelem útján az Örmény Királyságból.
2016. 04. 29. (XX/17)
