Az érdekházasság nem jogi fogalom, de jól kifejezi a dolog lényegét: a schengeni határokon kívülről érkező állampolgárokra vonatkozó szigorú belépési és tartózkodási szabályokat viszonylag könnyű kijátszani, ha az illető összeházasodik egy uniós tagállam állampolgárával. Ebben az esetben ugyanis részesül a házastársára vonatkozó jogokból – mint például az unión belüli szabad mozgás –, így tartózkodási engedélyt kaphat. Ezt a „piaci rést” ismerték fel évekkel ezelőtt azok a szerb, illetve magyar szervezők, akik Szerbiában élő muszlim férfiakat hoztak össze európai uniós állampolgársággal rendelkező magyar – többségében roma – hölgyekkel. Az akár kétmillió forintnak megfelelő euróba kerülő „házasságközvetítés” célja természetesen nem a családalapítás volt, hanem az uniós tartózkodási engedély megszerzése. Ilyen esetben a házasság hivatalos anyakönyvvezető előtt köttetik – Szerbia különböző településein –, de valójában csak „papíron”, hiszen a felek soha többé nem élnek együtt, az újdonsült férjek felszívódnak valahol (Nyugat-) Európában. (Mindez 2013. július 1-től a Büntető Törvénykönyvben családi kapcsolatok létesítésével való visszaélésként szerepel, de „csak” vétség, aminek a maximális büntetési tétele két év szabadságvesztés.)
Az ifjú „arák” persze ott maradnak egyedül, ráadásul viselniük kell férjük nevét: vagyis nem köthetnek igazi házasságot, és ha később – mástól – gyermekük születik, akkor az nem a valódi párjuk családnevét kapja, hanem az idegen (ál)férjét. Mindezt 50-70 ezer forint körüli összegért.
Az ügy egyébként még 2013-ban pattant ki – abban az évben a szerbiai és magyar állampolgárok között csak Szabadkán 42 házasság köttetett, de más szerbiai városok is érintettek voltak. A vegyesházasságok persze még nem feltétlenül fiktívek, ám a szabadkai anyakönyvi hivatal munkatársainak feltűnt, hogy a magyarországi menyasszonyok közül sok a kiskunhalasi születésű. Volt, hogy egyetlen szombaton három „ara” is érkezett az alföldi városból, hogy szerbiai „szerelmével” összekösse az életét. Dolgukat megkönnyítette, hogy Szerbiában a házasságkötés nem túl bonyolult dolog: nincs várakozási idő, és ha a papírok rendben vannak, akkor két tanú jelenlétében megkötik a házasságot, és arról azonnal megkapják a kétnyelvű kivonatot. Hogy valami nincs rendben, az időközben több hatóságnak is feltűnt – így indult el a nyomozás.
2016. 02. 19. (XX/07)
