hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szuperbaba, műsperma, mesterséges méh
A géntechnológia forradalma és az emberi szaporodás

2015. 10. 29.
Embriókon hajtana végre génszerkesztési eljárásokat a londoni The Francis Crick Institute egyik őssejtkutatója, ezzel kapcsolatos kérelmét nemrégiben nyújtotta be az illetékes brit hatósághoz. Bár az eljárás nem lépne túl az alapkutatás keretein – vagyis a génmódosított babák nem születnének meg –, a hír újra ráirányította a figyelmet a „megtervezett szupercsecsemők” lehetőségével kapcsolatos vitákra.  Annál is inkább, mert egy másik tudományos hír szerint izraeli és brit kutatók hamarosan képesek lehetnek emberi bőrsejtekből műspermiumot vagy műpetesejtet kifejleszteni.

Korábban már írtunk arról, hogy a géntechnológia elméletileg már ma is lehetővé tenné, hogy genetikailag megtervezett – szupererős csontokkal, betegségekkel szembeni immunitással és felturbózott intellektuális képességekkel rendelkező – újszülöttek jöjjenek világra (Hamarosan megszülethet a szupercsecsemő – A jövő géntechnológiája és a tökéletes ember. Hetek, 2015. április 10.). A molekuláris biológia világába körülbelül három éve berobbant, úgynevezett CRISPR-módszer segítségével ugyanis nagyon precízen lehet géneket szerkeszteni. Nagyon leegyszerűsítve: a rendszer egy programozható molekuláris olló, amelynek segítségével tetszőleges szakaszokat lehet kivágni a DNS-ből és azok helyére más DNS-szakaszokat lehet beilleszteni. Ezt a megoldást kínai tudósok áprilisban állítólag már humán embriókon is alkalmazták.

A The Francis Crick Institute munkatársa, Kathy Niakan engedélykérelme éppen azért váltott ki nagy érdeklődést a tudományos életben, mert a londoni kutatók ugyanezt a CRISPR-módszert alkalmaznák mesterséges megtermékenyítések során „feleslegessé” vált embriókon. A tudósok hangsúlyozták, hogy a génmódosított embriókat kizárólag alapkutatási célra kívánják felhasználni, és két héten belül megsemmisítenék azokat. Vagyis a módosítást nem követné beültetés, a „szerkesztett babák” nem születnének meg. Az Egyesült Királyságban egyébként is tilos a génmódosított embriók felhasználása reprodukciós célokra – ugyanakkor kutatási célokra „alkalmazhatóak”, megfelelő engedély birtokában. A The Francis Crick Institute az első intézet, amely ilyen kérelemmel fordult az Emberi Megtermékenyítési és Embriológia Hatósághoz (HFEA) – döntés egyelőre még nem született. A fejleményeket világszerte figyelemmel kíséri a szakma, ugyanis a HFEA állásfoglalásai globálisan is mérvadónak számítanak a humán embriókon végzett kísérletekkel kapcsolatban.

Táguló horizont

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!