A medjugorjei jelenések a katolikus egyházat is megosztják, s mivel a helyszín még nem nyert hivatalos elismerést, gyakorlatilag tilos egyházi zarándoklatot indítani a térségbe – mondta lapunknak Jovan Dimitrovic újvidéki online szerkesztő. Pedig a városka sorsában radikális változást hozott a harminckét évvel ezelőtti misztikus megtapasztalás.
1981. június 24-én este hat óra körül jelent meg hat ifjú gyermeknek a „Szűzanya”, vagy ahogy a helybéliek nevezik: „Gospa”. A fiatalok gyönyörű ifjú nőt láttak, aki a „Kisdedet” tartotta a kezében, s rögtön tudták, hogy az a „Mária” áll velük szemben. Ekkor még semmit sem mondott a gyermekeknek, másnap azonban már beszélgetett is velük. Azóta rendszeresen üzen a világnak a „kiválasztottakon” keresztül (világbéke, az evangélium szerinti élet stb.), és hívei szerint pontosan megjövendölte a balkáni háború kirobbanását is – meséli a jelenés történetét Zoran Lukić belgrádi történelem szakos egyetemi hallgató, a téma szakavatott ismerője, mellesleg egykori medjugorjei lakos. A város megszenvedte a második világháborút is (ahol a szerb lakosokat halomra ölték az usztasák), majd egy újabb emberiség elleni bűntett helyszíne lett a kilencvenes évek elején: 1992-ben a Horvát Védelmi Tanács etnikai tisztogatást hajtott végre és lerombolták a žitomislići szerb-ortodox kolostort.
A daytoni békeszerződés révén Medjugorje 1995-ben Bosznia-Hercegovina része lett. Lukić szerint nem véletlen, hogy ez a hely lett a vallási turizmus balkáni központja, hiszen az egymást követő háborúkban, az etnikai konfliktusok tengelyében mindig is a vallás állt. A Vatikán azonban kételkedik a medjugorjei jelenések hitelességében. Ennek az az oka, hogy Boszniában, a katolikus egyházon belül egyfajta kettős hatalom létezik. Ratko Perić mostari katolikus érsek egyértelműen a Szentszék útmutatását követi és mindmáig elutasította a medjugorjei „látókkal” való találkozást, akik a ferences rendhez tartozóknak vallják magukat.
2013. 12. 06. (XVII/49)
