hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Üzleti jelenés
Tízmilliók látogatnak a „balkáni csoda” helyszínére

2013. 12. 12.
Elképzelhetőnek tartják a medjugorjeiek, hogy a katolikus egyház hosszas kötélhúzás után hajlandó lesz elismerni a városukat híressé tevő látomásokat. A Bosznia-Hercegovinában található, túlnyomórészt horvátok által lakott településre minden évben legalább 1,5 millió zarándok látogat el, ám a Szentszék sokáig hallani sem akart arról, hogy hivatalosan is felvállalja az állítólagos Mária-jelenéseket. A város gazdasága elképesztő módon fejlődik a katolikus zarándokok tömegei miatt, akik azon nyomban újabb inspirációkra számíthatnak a „hiteles szemtanúktól”, ha meglankadnának az ájtatos zarándoklatokban. Ez történt az elmúlt hónapban is.

A medjugorjei jelenések a katolikus egyházat is megosztják, s mivel a helyszín még nem nyert hivatalos elismerést, gyakorlatilag tilos egyházi zarándoklatot indítani a térségbe – mondta lapunknak Jovan Dimitrovic újvidéki online szerkesztő. Pedig a városka sorsában radikális változást hozott a harminckét évvel ezelőtti misztikus megtapasztalás.

1981. június 24-én este hat óra körül jelent meg hat ifjú gyermeknek a „Szűzanya”, vagy ahogy a helybéliek nevezik: „Gospa”. A fiatalok gyönyörű ifjú nőt láttak, aki a „Kisdedet” tartotta a kezében, s rögtön tudták, hogy az a „Mária” áll velük szemben. Ekkor még semmit sem mondott a gyermekeknek, másnap azonban már beszélgetett is velük. Azóta rendszeresen üzen a világnak a „kiválasztottakon” keresztül (világbéke, az evangélium szerinti élet stb.), és hívei szerint pontosan megjövendölte a balkáni háború kirobbanását is – meséli a jelenés történetét Zoran Lukić belgrádi történelem szakos egyetemi hallgató, a téma szakavatott ismerője, mellesleg egykori medjugorjei lakos. A város megszenvedte a második világháborút is (ahol a szerb lakosokat halomra ölték az usztasák), majd egy újabb emberiség elleni bűntett helyszíne lett a kilencvenes évek elején: 1992-ben a Horvát Védelmi Tanács etnikai tisztogatást hajtott végre és lerombolták a žitomislići szerb-ortodox kolostort.

A daytoni békeszerződés révén Medjugorje 1995-ben Bosznia-Hercegovina része lett. Lukić szerint nem véletlen, hogy ez a hely lett a vallási turizmus balkáni központja, hiszen az egymást követő háborúkban, az etnikai konfliktusok tengelyében mindig is a vallás állt. A Vatikán azonban kételkedik a medjugorjei jelenések hitelességében. Ennek az az oka, hogy Boszniában, a katolikus egyházon belül egyfajta kettős hatalom létezik. Ratko Perić mostari katolikus érsek egyértelműen a Szentszék útmutatását követi és mindmáig elutasította a medjugorjei „látókkal” való találkozást, akik a ferences rendhez tartozóknak vallják magukat.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!