hetilap

Mindenekelőtt érdemes tisztázni egy félreértést: bár mindenki, még a helyiek is így emlegetik, Bóly nem sváb település. A török dúlás utáni időkben germán eredetű frankok telepedtek le itt, magukkal hozva állataikat, szőlővesszőiket és persze szorgalmukat. Bár a város nevének vélhetően semmi köze a hangyabolyhoz, azon sem lepődhetnénk meg, ha lenne. A Batthyá­ny- és az abba beházasodó Montenuovo-család által birtokolt uradalom a kezdetektől híres volt a kemény és kreatív munkavégzésről. A települést nemcsak a kiváló minőségű termőföldek különböztették meg az átlagtól, hanem az is, hogy a helyiek jelentős része – 1920-ban például a 2200 lakos közül 600 – iparos volt. Az első világháború után az uradalmat irányító Montenuovo Nándor kifejezetten újító szellemet képviselt, saját tehenészettel, sajtgyárral, gyapjúfeldolgozóval, vetőmagnemesítéssel, új technológiák bevezetésével. A lépést az iparosoknak is tartaniuk kellett, így egy átlagos bólyi kovács nem csupán lovakat patkolt, hanem gőzgépet is javított, ha a szükség úgy hozta. Az úr a kapcsolatokra is odafigyelt: összes béresének és napszámosának karácsonyi ajándékot küldött a frontra. A felső ház tagjakét ellene szavazott a zsidótörvényeknek ezért koncentrációs táborba küldték.
A második világháború után hatalomra jutó kommunisták mégsem voltak tőle elragadtatva: miután megtalálták afrikai vadászatokon használt század eleji fegyvereit, életfogytiglani börtönre ítélték. Nyolc nap múlva meghalt – elvégre lerúgott vesével nehéz az élet.
A világégés után az addig Németbóly nevet viselő, 95 százalékban német nemzetiségű települést is megbüntették: a kitelepítések – és a háborús veszteségek – nyomán a lakosság száma a felére csökkent. A távozók helyére Biharból és a Felvidékről érkeztek betelepülők, többnyire kézművesek és szántóföldi kertészkedéssel foglalkozó földművelők. A „felvidéki” és a „sváb” termelőszövetkezet között azonnal kialakult a verseny, ám ez is inkább előre, mint hátrafelé húzta a települést.
A történelmi visszatekintésben segítségünkre lévő polgármester szerint azonban Bólyban ma már egyáltalán nem az számít, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem az, hogy ki mit tesz. „Mindig nevetek, amikor német barátaink elmennek az óvodánkba megnézni egy gyerekműsort, és kiszúrnak egy szőke, kék szemű, németül tökéletesen beszélő gyereket, akiről aztán kiderül, hogy szülei felvidéki magyarok” – mondja Hárs József, aki 1990 óta irányítja Bólyt. Szerinte a nemzetiségi versengésnek annyi pozitív hatása mindenképpen volt, hogy erősítette azt a szellemiséget, miszerint „ne várjunk másra, oldjuk meg magunk a problémáinkat”.
A pártállástól függetlenül túlköltekező, állami megmentésre szoruló önkormányzatok sorában üdítő kivételnek számító kistelepülés eredményeit nem titkolt büszkeséggel sorolja a polgármester. „1989-ben alakult meg a helyi kábeltelevízió-építő közösség, és eldöntöttük, hogy karácsonyra mindenkinek lesz kábeltévéje. 40 kilométernyi csővezetéket fektettünk le úgy, hogy a családoknak saját utcáikban összefogva kellett kiásniuk az árkot. Ahogy az egyik utca elkészült, a másik juszt se hagyta, hogy szégyenben maradjon, így karácsonyra lett kábeltévé. Hat évvel ezelőtt ugyanerre a rendszerre alapozva vezettük be minden háztartásba a telefont, így a bólyiak azóta ingyen beszélhetnek egymással” – meséli a polgármester. A telefont a gáz bevezetése, majd a csatornázás követte, hat éve pedig optikai vezetéken jut el a háztartásokba a száz megabyte sávszélességű internet. „Egy filmet átküldeni a havernak nálunk másfél percbe telik” – illusztrálja a fejlesztés hatékonyságát Hárs József.      
Az önkormányzat azonban nemcsak beruházó, hanem szolgáltató is. A 60 tévécsatorna, a telefon és az internet mellett ők végzik a helyi kommunális szolgáltatást, és a térségben ők gyűjtik az állati hulladékot is, amelyet felfőznek és eladnak egy biogázüzemnek. Hét éve németes önfegyelemmel működik a szelektív hulladékgyűjtés is. „A PET-palackokat Pécsre szállítjuk, de előtte összepréseljük, hiszen luxus lenne levegőt szállítani. A préselést a Fogyatékos Otthon lakói végzik, akik szét is válogatják a hulladékot, így több pénzt kapunk érte. Ők munkához jutnak, mi pedig spórolunk” – villantja meg a hamisítatlanul bólyi logikát a polgármester.
A válság persze Bólyt sem kerülte el: a városban és az 1997 óta működő ipari parkban üzemelő cégek 2009 után összességében 30 százalékkal kevesebb iparűzési adót fizettek. Ez mintegy 60 millió forintos kiesést jelentett a 2 milliárd forintból gazdálkodó – ám óvodát, térségi általános iskolát, zeneiskolát, szakiskolát, strandot működtető, 300 embert foglalkoztató és számos civil szervezetet, sportegyesületet támogató – önkormányzatnak. Ráadásul megugrott az addig mindös­sze 5 százalékos munkanélküliség is.
A válságkezelésben más önkormányzatokhoz képest óriási előnyt jelentett, hogy Bólynak egy fillér adóssága nem volt – és ma sincs. „Amikor számvevőszéki vizsgálatot kaptunk, a könyvvizsgáló nem hitte el, hogy folyószámlahitelünk sincs, átment a bankba megkérdezni” – jegyzi meg Hárs József. A biztos anyagi háttér lehetővé tette, hogy előre meneküljenek. Éppen a válság évében készült el új fűtési rendszerük, amelyet a város határában felszínre szivattyúzott 84 fokos termálvízzel táplálnak. A gázhoz képest ezzel egyharmadra csökkentek a fűtési költségeik, ami 50 millió forint megtakarítást jelent évente. A 60 százalékos pályázati támogatással megvalósult 430 millió forintos beruházás már megtérült a város számára.
Itt azonban nem állt meg az épületgépész végzettségű polgármester vezette önkormányzat. „A helyi cégeknek is felkínáljuk a termálvizes fűtés lehetőségét, az ipari parkban pedig már négy csarnokot építettünk, ahol szintén termálvízzel fűtünk, és még kettőt fogunk építeni. Ezeket bérbe adjuk a letelepülő cégek számára, reális áron. Az üzlet mindenkinek megéri: a vállalkozások olcsó rezsivel működhetnek és kiváló infrastruktúrát használhatnak, mi pedig szolgáltatjuk nekik a fűtést, az internetet, a szemétszállítást, közben pedig munkahelyek teremtődnek” – magyarázza Hárs József, hozzátéve, hogy jelenleg keresik annak a lehetőségét is, hogy a lakosság számára is elérhető legyen a termálvizes fűtés.
Az infrastruktúra-fejlesztések meghozták a gyümölcsüket: a spórolás mellett a helyi iparűzési adóbevételek is emelkedtek, lassan elérik a válság előtti 200 milliós szintet. „A bólyiaknak nem ment el a munkakedvük, jelenleg 4000 lakosra 480 vállalkozó jut” – nyugtázza a polgármester.
A település vezetőjéhez és a pénzügyileg is megtérülő fejlesztésekhez még visszatérünk, de nézzük meg, miként vélekedik az eddig elhangzottakról egy itt működő vállalkozás. „Bóly rendelkezik azokkal az előnyökkel, amelyek igazán komfortossá teszik a működést egy vállalat számára. Itt most nem csak az autópálya közelségéről, az up-to-date infrastruktúráról vagy a vállalkozások problémáit értő, menedzser típusú városvezetésről van szó, hanem például a termálvizes rendszerről, amit a jövőben a gyártásnál is hasznosítani fogunk” – sorolja a Heteknek Gódi Attila, a Közép-Európa legmodernebb cserépgyárát éppen Bólyban felépített Mediterrán Kft. ügyvezető igazgatója. A családi kézben lévő vállalkozás alapjait még a Felvidékről idetelepült cserépgyártó nagypapa fektette le, és mára – miközben a válság miatt ötödére csökkent az újlakásépítés volumene – a régió piacvezetőjévé vált. Az egy szlovákiai és két magyarországi gyárukból kikerülő termékeket nyolc országban értékesítik. Gódi Attila úgy véli, sikerük alapvetően a technológiai újításoknak és a körültekintő gazdálkodásnak köszönhető – és ez szerinte nem választható el Bóly szellemiségétől. „Az itt élők által képviselt szorgalmat, puritán gondolkozásmódot itt az ember gyerekkoruktól magukba szívják. Emiatt a település mindig is kiemelkedett e környezetéből rendezettségével, fejlettségével, – mondja az ügyvezető.
Visszatérve Hárs József polgármesterhez, a városvezetés a termálvizes fűtés sikere után tovább csökkenti intézményei rezsiterheit. Egy naperőművel az iskola villanyszámláit redukálták nullára, egy másikkal pedig a szakiskola asztalosműhelyének és több részegységének hálózati fogyasztását csökkentik, a családok átmeneti otthonában pedig napkollektorral állítják elő a használati-melegvizet. Ezek után nem meglepő, hogy az 5000 fősnél kisebb települések kategóriájában Bóly a második díjat nyerte el a „Megújuló Energiaforrások Bajnoki Ligája” nemzetközi versenyen.
És ha már az iskolák szóba kerültek: Bólyban nem pusztán nemzetiségi, hanem egyenesen két tannyelvű oktatás zajlik. A német nyelv rejtelmeivel óvodás koruk óta ismerkedő diákok általános iskola végére nyelvvizsgát tesznek, felnőttként pedig sokan felsőfokon bírják a nyelvet. „Németországi testvérvárosunkban jelenleg is 15 szakiskolás tanuló van kint nyelvtanulással egybekötött egyhónapos szakmai gyakorlaton, ami óriási előnyt jelent majd nekik, hiszen a magyar gazdaság erőteljesen függ a némettől” – magyarázza a polgármester.
Szavait megerősíti Kern Zoltán, a bólyi ipari parkban működő AquaCut Kft. vezetője is. A fiatalember informatikai végzettséggel egy évet dolgozott a fővárosban, de megunta és inkább hazaköltözött, ahol barátaival hozták létre a nagynyomású vízvágó technológiára alapozott vállalkozásukat. Magyarországon működő német ipari vállalatoknak dolgoznak, és nem titkolják, jól megy az üzlet. „Döntő lehet egy szerződés szempontjából, hogy németül szólok bele a telefonba, és a tárgyalások, illetve a gyártás során sincsenek nyelvi akadályok” – teszi hozzá.
Hárs József bizakodó a jövőt illetően is, egyvalami azonban mégis aggasztja, mégpedig a település feladatainak állami kézbe vétele. „Soha nem értettünk egyet azzal, hogy egy önkormányzatnak csupán költségvetési szervként kell működnie, mi felelős gazdaként tekintünk magunkra. Most azokat is büntetik, akik eddig jól gazdálkodtak, miközben az állam messziről nem fogja tudni olyan hatékonyan kezelni az itteni problémákat, mint ahogyan a helyben élők” – fogalmaz a polgármester. Példaként a térségi funkciókat betöltő iskoláik államosítását említi. A helyi oktatásra az állami normatíván felül eddig évi 100 millió forintot költöttek. Ezentúl a finanszírozás ugyan nem az ő terhük lesz – kivéve a rezsiköltségeket – ugyanakkor a 100 millió forintot mégsem tudják megspórolni, mert a központi költségvetés 170 millió forinttal többet von el a jövőben a helyi bevételeikből.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek