Mikola kiskunhalasi látogatása önmagában is kuriózumnak számít, hiszen a 130
ezer ember ellátásáért felelős Semmelweis Kórház korábban vörös posztóként
szolgált helyi, sőt országos fideszes politikusok számára. A költségvetési
nehézségeiből már a múlt évtized második felétől gazdasági átszervezésekkel,
majd privatizációs kísérletekkel menekülni igyekvő intézmény vezetését
jobboldalról rendszeresen korrupcióval, „kimazsolázással” vádolták. Amikor a
szocialista többségű városvezetés 2004-ben működtetésbe adta a kórházat a
HospInvest Zrt.-nek, még nagyobb lett a felzúdulás: nem véletlen, hogy
2006-ban, amikor a helyi közgyűlésben a fideszes többség került hatalomra, még a
szerződés felmondását is lebegtették. Ehhez képest most Mikola István, az
Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere jelenlétében írták alá a megújított
kórház-üzemeltetési szerződést, amelyet a helyi önkormányzat jobb- és baloldala
egyhangúlag támogatott.
Érdekes, hogy a módosításra éppen azért volt szükség, mert részben igazolódtak a
Fidesz korábbi félelmei. A HospInvest hiányosan teljesítette műszerbeszerzésre
és ingatlanfejlesztésre vonatkozó vállalásait: 2004-től 2006-ig mintegy 1,6
milliárd forintot kellett volna beruházniuk, ám a teljesítés mindössze 1,16
milliárd forint értékű volt. A cég 2010-ig összesen 2,5 milliárdos fejlesztést
vállalt, ám 2006 után a folyamatot befagyasztották. A kiskunhalasi önkormányzat
képviselő-testülete előtt Kollányi Gábor, a HospInvest elnöke ezt azzal
magyarázta, hogy az egészségügyi finanszírozásban történt megszorítások miatt
egymilliárd forintot kellett fordítaniuk a kórház konszolidációjára.
Az új szerződés érdemi újdonságokat nem tartalmaz: a teljesítetlen
kötelezettségeket 2010 végéig 10 százalékkal megemelt értékben kell elvégezni;
ha ez elmarad, kötbért köteles fizetni a beruházó, az önkormányzat pedig a
szerződést felmondhatja. Rögzítették még – többek között – azt is, hogy a
kórházban tömeges létszámleépítés nem hajtható végre az önkormányzat
véleményének kikérése nélkül – bár ez érdemben nem befolyásolhatja az
elbocsátásokat. (Eddig egyébként több mint 300 dolgozótól vált meg az
intézmény.)
A korábbi fideszes bírálatok ellenére Mikola kedélyes és pozitív hangot ütött
meg a HospInvesttel és a halasi kórházzal kapcsolatban. „A magánműködtetés nem
ördögtől való, ha azt körültekintően rögzített keretek között, non-profit
formában végzi az adott vállalkozás. Örömmel látom, hogy a halasi önkormányzat
bekeményített, és sikeresen érvényesíti az érdekeit” – fogalmazott a Fidesz első
számú egészségpolitikusa, megjegyezve, hogy szerinte a HospInvest nem
profitéhes befektető, hanem saját egzisztenciájának fenntartásában érdekelt
szakmai üzemeltető.
Az „egészség nem üzlet, a kórházak nem eladók” jelszavakkal népszerűségét
sikeresen erősítő Fidesz paradigmaváltásának lehetnénk tanúi? Nem tudni.
Mindenesetre Mikola – az ellentmondásokat enyhítendő – hangsúlyozta: az
Orbán-kormány idején éppen az ő vezetésével hoztak olyan törvényt, amely
lehetővé teszi a kórházak nonprofit működtetését (ezt később Medgyessyék
felfüggesztették).
A Fidesz eddig is nehezen tudta kezelni a kórházi vállalkozások témáját. Ezt jól
illusztrálja, hogy elsőként egy fideszes önkormányzat, Körmend adta
magánműködtetésbe kórházát 2004-ben. Azóta több jobboldali településen is
rájöttek: egy dolog a jól hangzó szlogen, más dolog a valóság. A gyakran jókora
adósságot felhalmozó kórházakhoz megmentőként érkezhet a konszolidáció mellett
fejlesztést is felvállaló befektető. Mi több, Fidesz-közeli vállalkozók is
láttak üzletet az egészségügyben. Múlt év végén a fideszes vezetésű hevesi
önkormányzat pályázatot írt ki a városi rendelő működtetésére, amelyet az az
Agria Ügyelet Kft. nyert meg, amelynek egyik tulajdonosa a korábbi egri
Fidesz-elnök, Magyar István volt. A cég a szintén fideszes Egerben és
Füzesabonyban is nyert hasonló kiírást.
Az eset a pártban is botrányt keltett, hiszen Egerben éppen a Fidesz harcolt
leginkább a megyei Markoth Ferenc Kórház HospInvestnek való átadása ellen. A
szerződés márciusban végül megköttetett, ám az intézmény körül azóta is „áll a
bál”. A dolgozók döntő többsége nem hajlandó aláírni a szerződést a céggel,
mivel ezzel lemondanának közalkalmazotti státuszukról.
Deák Gábor, a HospInvest alelnöke lapunknak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:
törvény írja elő, hogy minden korábbi közalkalmazotti juttatást az átlépést
követően is meg kell adniuk a munkavállalóknak. „Jóval nagyobb probléma, hogy
vajon miért szedték össze a szerződéseket néhány osztályon maguk a főorvosok,
máshol pedig az erre kijelölt személyek. Bizonyos embereknek érdeke, hogy a
mostani helyzet konzerválódjon” – fogalmazott Deák.
Egyelőre nem tudni, hogy a HospInvesté lehet-e az egri kórház, a felek között
még a menetrendet szabályozó határidők kapcsán is jogi viták vannak. Az azonban
már most érdekes kérdés, hogy ha a Fidesz szemében Kiskunhalason üdvös a
HospInvest szerepvállalása, akkor Egerben vajon miért nem az? Mikola István
ezzel kapcsolatban halasi látogatása során kitért a válasz elől. Mint mondta,
nem ismeri részleteiben a Heves megyei kórházban zajló ügyet.
Kizárták a renitenst
Kizárta a Fidesz tagjainak sorából Csáki Zsigmondot, Heves polgármesterét és
Magyar Istvánt, az egri pártszervezet elnökét a párt Heves megyei
választmányának elnöksége. Az indoklás szerint az érintettek „figyelmen kívül
hagyták a Fidesz teljesen egységes és világos álláspontját, amely elutasítja az
egészségügyi rendszer üzleti alapokra helyezését és a profithajhászásnak való
térnyitást”.
2008. 07. 11. (XII/28)
