A BKV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozott Paraméterkönyv II. munkaanyagának
deklarált célja Budapest közlekedési hálózatának a korszerűsítése. A tervezet
azóta a viták kereszttüzében van, mióta először szó esett róla, noha azt senki
nem tagadja, hogy egy valódi reformon át kellene esnie a budapesti
tömegközlekedésnek. A nyilvánvaló előnyök mellett – új területek bevonása a
tömegközlekedésbe, több alacsony platós busz – a tervek tartalmazzák a vállalat
közel tíz százalékos teljesítménycsökkentését is, ami együtt jár több tucat
járat megszüntetésével és járatritkításokkal is.
A tervezet ellenzői igen sarkos véleményeket fogalmaztak meg. „A brutális tíz
százalékos járatritkítást tartalmazó tervezet minden szakmaiságot nélkülöz, még
tárgyalási alapnak sem alkalmas” – szögezte le lapunknak álláspontját
Wintermantel Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, aki a Fővárosi Közgyűlés
városüzemeltetési bizottságának alelnöke. Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi
Közlekedési Egyesület szóvivője pedig úgy fogalmazott: „Valójában rombolás, amit
fejlesztésnek próbálnak meg beállítani.”
A BKV Zrt. közleményében úgy fogalmazott a szakmai előkészületekről, hogy „a
legjobb anyag készült el a BKV Zrt. mai lehetőségein belül”. A lehetőségeket
pedig igencsak behatárolja a hiány (2007-ben 16 milliárdos volt) és a politikai
akarat.
A Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főpolgármester-helyettesi Irodánál azt
a tájékoztatást adták lapunknak, hogy mivel 1995 óta senki nem modernizálta
átfogóan a BKV Zrt. Paraméterkönyvét, ezért szükség van a felülvizsgálatra.
A Fővárosi Önkormányzat a BKV Zrt.-től a szolgáltatások teljesítésén kívül a
költségek szempontjából leghatékonyabb működést is elvárja. Számos vizsgálat és
a társaság több átvilágítása is kimutatta, hogy a BKV szervezetében és üzemében
jelentős tartalékokkal rendelkezik.
A BKV részéről azzal indokolták a Heteknek a tervezett lépéseket, hogy a
társaság az elmúlt időszakban elérte a működőképessége határát. Így a kiadások
csökkentése érdekében a BKV Zrt. a megváltozott utasszámhoz és utazási
igényekhez igazítaná a közösségi közlekedési hálózatot. A BKV-nál azt
hangsúlyozzák, hogy széles körű szakmai és civil egyeztetések előzték meg a
tervezet nyilvánosságra hozatalát. Lakossági igényre történt például a 91-es
autóbusz vonalának meghosszabbítása a Szent János kórházig, vagy a 65-ös busz
Szépvölgyi útig történő meghosszabbítása.
Az előkészítő megbeszélésekkel kapcsolatban a kerületi tárgyalásokról többen
megjegyezték lapunknak, hogy itt csupa „szépet és jót” hallottak a közlekedési
vállalattól, és a felvázolt tervek köszönő viszonyban sem álltak a most
nyilvánosságra hozott munkaanyaggal. „Igen ritka, hogy a jelenlevők mindegyike
egyetértsen, de most mindenkinek az volt a véleménye, hogy tiltakoznunk kell. A
képviselők igen gyorsan döntöttek annak ellenére, hogy sokan ott a helyszínen
szembesültek a tervezettel” – mondta el a Heteknek Borsány György, a kerületi
kollégium elnöke.
A kerületek polgármesterei közül elsőként Tóth Mihály, a csepeli polgármester
tiltakozott. „Fontosnak tartottam, hogy minél hamarabb elmondjam a véleményemet
azelőtt, hogy véglegessé válna a munkaanyag. Az európai tagállamokban mindenhol
a közösségi közlekedés előnyét hangsúlyozzák. Olyan intézkedésekre lenne
szükség, amiknek eredményeképpen egyre nőne a tömegközlekedésben résztvevők
aránya, és csökkenne az egyéni közlekedést választóké. De a most nyilvánosságra
hozott tervek hatására még többen autóba ülnének. Ez a kerületünk számára is
létfontosságú, hiszen Csepel két hídon érintkezik a várossal, és lassan már most
ott tartunk, hogy nem tudunk kijutni a szigetről vagy visszajutni oda az autók
hosszú sora miatt” – sorolta az érveit lapunknak a csepeli polgármester.
Időközben a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezet Szövetsége
bejelentette, hogy gondolkodnak a sztrájk lehetőségén. Földényi György, a
szakszervezet elnökhelyettese a Heteknek kifejtette, hogy a városi közhasznú
tömegközlekedés a világon mindenhol veszteséges. Véleménye szerint a BKV Zrt.
körüli nehézségeknek az az egyik fő oka, hogy a főváros mint tulajdonos nem
fizeti meg a közlekedési cégtől megrendelt szolgáltatásokat. Az elnökhelyettes
felhívta a figyelmet, hogy míg a vállalat ígéretet tett arra, hogy
járművezetőket nem bocsát el, addig a szellemi dolgozókról és a műszakiakról szó
sem esett, pedig őket biztosan érintenék a leépítések.
Hétfőn váratlan közjáték történt. Dancs Gábor, a Fővárosi Önkormányzat
közlekedési tanácsnoka határozatlan időre felfüggesztette a Paraméterkönyvvel
kapcsolatos tárgyalásokat. Keddre aztán minden visszakerült a helyére. A döntés
okáról a Főpolgármesteri Hivatal úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Dancs Gábor
lépését a főpolgármester nem tartotta szerencsésnek, a tervezet elkészítésének
felügyelete továbbra is Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes felelőssége és
feladata.