hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Pusztuló szürkeállomány
Gólyabálos tanévkezdet

2003. 09. 22.
"Az örök fiatalsághoz két út vezet: az egyik járhatatlan, a másik az alkoholizmus" – tartja egy "erősen alkoholos közegben" sűrűn emlegetett mondás. Ha ez igaz lenne, az egyetemisták, főiskolások jelentős része soha nem öregedne meg, sőt, talán egyre fiatalabbá válna. Kulturális, szórakozási szokásaiknak ugyanis szerves része az italozás, amit ki enyhébb, ki komolyabb formában vezet elő.



Versenyt ivó fiatalok. Nem csak ők vannak Fotó: Newsweek

"Sörtúra Prágába; Gólyaavatás – kaja, pia, buli; Zenés-táncos mulatság hajnalig" – csak néhány programajánlat budapesti és szegedi egyetemek faliújságjairól. Ebből is látszik: a tanévkezdés megfelelő apropót szolgáltat az iváshoz – bár, ami azt illeti, a hallgatók jelentős része igen találékony az ehhez hasonló ürügyek gyártásában, vagyis inni mindig, mindenre lehet. "Egy héten kétszer-háromszor bulizunk, a hétvégét leszámítva. Általában este tizenegyre érkezünk a JATE Klubba, de akkor már túl vagyunk négy-öt óra kocsmázáson, ahol egy kicsit felpörgetjük a hangulatot. Gyakran hajnalban érünk haza, úgyhogy a fontos órákat délutánra szoktuk rakni" – magyarázza a Szegedi Tudományegyetem egyik matematika-fizika szakos hallgatója, miként is ültetik gyakorlatba a fent vázolt elméletet. Egy második évfolyamos biológia szakos hallgató pedig hozzáteszi: "azt isszuk, ami olcsó: kommersz söröket meg VBK-t (vörösbor kólával – a szerk.)". Benne még élénken él a tavalyi gólyatábor emléke, melyet így összegez: "rengeteget ittunk, hogy oldódjon a hangulat". A hangulat alkoholban történő feloldása az idei gólyatáborokban is "kiválóan" sikerült – legalábbis Szegeden így hírlik. Többen is említették, hogy az egyik kollégiumban a "gólyák" és a hallgatók egyesített erőikkel közösen hányták – szó szerint – tele a folyosót…

A felsőoktatásban tanuló diákok alkoholizálásának szociológiai okaiban jelentős különbségek vannak. "Az egyetemen folyó ivászat nem mindig a buliról szól. Sokan azért nyúlnak a szeszhez, mert megviseli őket, hogy az otthon melegéből egy vadidegen környezetbe, ismeretlen emberek közé csöppentek: rájuk szakad az elhagyatottság érzése. Gyakran ők a legmasszívabbak, filmszakadásig képesek vedelni" – véli Gábor, egy tavaly végzett bölcsész. Szerinte a magány mellett az okok között mindenképpen fel lehet sorolni a megfelelési kényszert is. "A közeg azt diktálja, hogy csak akkor vagy vagány, közénk való, ha leiszod magad a sárga földig. A felsőbb évesek egyértelműen ezt a mintát állítják a fiatalabbak elé" – mondja. Egyébként Gábor véleményére jól tesszük, ha adunk, ugyanis gazdag élményanyaggal rendelkezik az "alkoholizálást" illetően. "A mi baráti társaságunk gólyatáborban nem vett részt, túl művinek éreztük, mint ahogy a zenés-táncos mulatságokat és a diszkót is. Nálunk a bulizás azt jelentette, hogy megittunk három-négy üveg bort, és közben hajnalig beszélgettünk. Előfordult, hogy már arról folyt a vita közöttünk, ki a nagyobb művész: Homérosz vagy Andy Warhol" – emlékszik vissza Gábor, aki ma már lényegesen kevesebbet morfondírozik hasonló dolgokon.

Mint mondja, ők megpróbáltak vigyázni arra, hogy ne "üssék szét" magukat egy-egy buli alkalmával, így extrém eset velük csak egyszer történt – az is "önhibájukon kívül". "Az olcsóbb borokat részesítettük előnyben, de arra mindig ügyeltünk, hogy üveges legyen, igyekeztünk ugyanis távol tartani magunkat a kétes eredetű, kannás löttyöktől. Egyszer azonban pénz hiányában mégis ráfanyalodtunk, aminek meg is lett a következménye: másnapra olyan erős vesegörcseim lettek, hogy mentőt kellett hívnom" – emlékszik
vissza. Másodkézből persze több "meredek" esetről is be tudott számolni. Egy kollégiumi buli alkalmával például diáktársukhoz ki kellett hívni a mentőt, mert olyan sokat ivott. 

A mentősök azonban nem vitték el a srácot, aki az autóban magához tért, és "rábeszélte" őket, hogy engedjék vissza a kollégiumba. Egy másik hallgató pedig az egyik buli végén úgy döntött: a lehető legrövidebb úton tér haza. "Mindenen átvágott, még a Dél-Alföldi Gázszolgáltató Vállalat kőkerítésén is. Ott azonban két őrkutyával találta magát szemben. Ebből még nem is lett volna baj, mivel az ebek nem bántották, viszont ijedtében olyan gyorsan igyekezett visszafelé a kerítésen, hogy teljesen összetörte magát" – meséli Gábor. 

Érdekes, hogy egyes (bor)baráti társaságok külön szlenget beszéltek. "A koleszban volt egy társaság, akik az ivás helyett a foci szót használták, és minden ezzel kapcsolatos aktusnak megvolt a maga megfelelője: volt első félidő, második félidő és hasonlók. Egy alkalommal egyikük kijött a folyosóra teljesen illuminált állapotban, rám nézett és határozottan közölte: most jönnek a tizenegyesek, majd visszament a szobába. Ekkor tudtam, hogy már nem sokáig lesznek ébren" – mondja Gábor.

És hogy mit szólnak mindehhez a tanárok? Beszédes tény, hogy sokan közülük – részben a bulizó hallgatókra való tekintettel – hétfőre még, péntekre pedig már nem tesznek komoly előadást. Több hallgató is elmondta, úgy érzékelik, van egy cinkos összekacsintás a kicsapongó diákok és a tanárok között, akik leplezetlen nosztalgiával meg is szokták jegyezni: "én is voltam egyetemista". A Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodájának egyik munkatársa elmondta: a tanárok között megoszlik a vélemény arról, hogy bele lehet-e szólni és ha igen, milyen mértékig a hallgatók életvitelébe. Tapasztalatai szerint jelenleg az a nézet az uralkodó, amely szerint nemcsak a politikai vagy vallási szélsőségek, hanem a kicsapongó életmód mellett is szó nélkül el kell menni. "Az egyetemen így egyáltalán nincs erkölcsi, etikai nevelés" – mondta a munkatárs. Az iroda feladata egyébként a színházi, zenei és egyéb kulturális programok szervezése. Tapasztalataik szerint egy-egy előadásra jó, ha százötven fős közönség összejön, ami a tizenháromezer nappali tagozatos hallgatóhoz viszonyítva igen csekély, és szintén töredéke a kocsmákban és klubokban szórakozó egyetemistáknak. 

Tóth Attila, a zenés-táncos bulikat és kulturális esteket egyaránt szervező "Szegedi Tudományegyetem Szabadidőközpontja – JATE Klub" vezetője is arról számolt be, hogy az előbbi programok nagyságrendekkel népszerűbbek a vendégkörük túlnyomó többségét adó egyetemisták között. "Előfordult, hogy neves szegedi színészek adtak volna nálunk elő egy darabot, de a műsor sajnos elmaradt, mert ketten voltak rá kíváncsiak. Ezzel szemben egy zenés est során több százan is megfordulnak itt" – mondja. Tóth Attila a droghasználatot firtató kérdésre azt válaszolja, náluk szigorúan fellépnek a kábítószert használó vendégek ellen, és ezért ez a "kör" nem kedveli a JATE Klubot.

Egyes vélemények szerint – ha a JATE-ban nem is – a hallgatók között egyre inkább divatba jöttek a
könny? drogok. Vannak, akik úgy becsülik, hogy például a bölcsészek nyolcvan százaléka már kipróbálta a marihuánás cigarettát, egyharmaduk pedig többé-kevésbé rendszeresen fogyasztja is. Többen említették azt is, hogy egyes hallgatók "befüvezve" járnak vizsgázni, mivel úgy érzik, hogy a tudatuk ilyenkor "kitágul", és sokkal nagyobb teljesítményre képesek.

A budapesti egyetemi életet ismerők igyekeznek árnyalni a képet. Egy egyetemi tanár elmondta, hogy ugyan találkozik "link és iszákos" fiatalokkal, de nagyon sok céltudatos diákja is van, akik a tanulást a jövőbe vetett befektetésnek tekintik. Lehet azt mondani, hogy morális (nem politikai) szempontból megjelent egy erős konzervatív réteg, akik tisztában vannak a versenyhelyzetükkel, jelesül azzal, hogy önmagában a diploma kevés a sikeres munkavállaláshoz. Tanulás mellett – joghallgatók akár ingyen is – munkát vállalnak. A tanár tapasztalata szerint az ivászat inkább a vidéki egyetemekre és a kollégiumokra jellemző. 

A Szegedi Mentőszolgálattól kapott tájékoztatás szerint fordult már elő néhány esetben, hogy lerészegedett egyetemistákhoz kellett vonulniuk, de ez nem jellemző. Dr. Zacher Gábor, a budapesti Erzsébet Kórház toxikológiai osztályának főorvosa szintén arról számolt be lapunknak, hogy nem érzik meg különösebben az osztály forgalmán, hogy elkezdődött a tanév. "Persze ebben az is közrejátszik, hogy eltűntek a különbségek az egyes kiemelt időszakok, mint például a karácsony vagy a húsvét, illetve a hétköznapok között: körülbelül mindig
ugyanannyi betegünk van. Azt viszont érzékeljük, hogy a fiatalabbak között egyre több az alkoholtúladagolt, ma már minden ügyelet során felveszünk egyet" – mondja a főorvos. Úgy látja, hogy jelenleg nem is igazán az alkohol, hanem inkább a drog, azon belül is a könny? szerek számítanak "divatosnak" a fiatalok között. "Az úgynevezett ESPAD-felmérés szerint a tizennyolcadik életévüket betöltött fiatalok 30-32 százaléka fogyasztott már kábítószert, de szerintem ez az arány magasabb, elérheti akár az 50 százalékot is" – véli a szakember. A főorvos elmondta azt is: a rendszeres alkoholfogyasztás májbetegségeket, hasnyálmirigy-működési zavarokat okozhat, károsítja a központi idegrendszert, illetve a mentális funkciókat, emellett pedig nagymértékben visszaveti az illető teljesítőképességét. A drogokkal kapcsolatban pedig kiemelte, hogy vannak szerek, amelyek valóban növelik a teljesítőképességet, sőt a rövid távú memóriát is javítják, ám hatásuk elmúltával felléphet az úgynevezett "flashback" jelenség, amikor rosszullét, általános letargia lesz úrrá a fogyasztón. "Igazán komoly iskolát ilyen szerekkel nem lehet végigcsinálni" – mondja Zacher doktor.

Az igazán komoly iskola attól válik azzá, hogy az illető egyetemista komolyan veszi a tanulmányait. Ilyenek akadnak mind a szegedi, mind a budapesti, mind az ország egyéb egyetemein. "Tapasztalataim szerint van egy konzervatív fordulat az egyetemisták között" – számol be egy budapesti diák, aki az ELTE-n folytat politológiai tanulmányokat. Az ő csoporttársai nem járnak össze inni, de hasonló hozzáállásról tanúskodik a jogi egyetem egyik oktatója is. "Az a helyzet, hogy elég nagy a hajtás, a vizsgákon pedig hamar feltűnik, ha valaki drog vagy alkohol hatása alatt van, és nem sokáig képes eredményt elérni" – összegzi tapasztalatait az egyetemi tanár. A bölcsészkaron is akadnak "karrieristák", akik a hajtástól nem is tudnának alkohollal foglalkozni. Igaz, a marihuána és egyéb
"könny?" drog használata azért része lehet az "entellektüel típusú" kikapcsolódásnak mind a tanárok, mind a diákok között.

Végzetes ivászat

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!