Megsemmisült esőerdő az Amazonas-völgyben. Terror önmagunk ellen Fotó: Reuters
Legszívesebben megismételném Zágoni mind a 10 tételét, de erre itt nincs hely, így csak a lényegre szorítkozom: Zágoni leginkább azt nehezményezi, hogy különböző politikusok, időjósok, meteoro-svindlerek, szakemberek és szakgazemberek folyamatosan azzal nyugtatják a világ közvéleményét, hogy nincs semmi baj, rendkívüli időjárás mindig volt és mindig lesz, nem kell majrézni, szó sincs semmiféle globális időjárás-változásról. Hogy a magyar történelem hőskorából is idézzek: "Semmit se kő csinányi, éljen Darányi!"
Az "antropogén" hatás, vagyis az ember – sajnos mindig negatív, romboló, pusztító – hatása a bioszférára földtörténeti szempontból még szinte el sem kezdődött, ebben a léptékben mérve csak az első másodperceknél tartunk; az eredmény már katasztrofális. Most. Arra jobb nem gondolni, hogy mi lesz ötven-száz év múlva, hacsak nem történik csoda, és meg nem fogja valami arkangyal a hibbant homo "sapiens" kezét. (Sapiens azt jelenti: bölcs. Nem véletlenül tettem idézőjelbe.)
"A Föld felszínének hőmérséklete 0,6–0,8 Celsius-fokot emelkedett az elmúlt évszázadban, ennek nagyobbik része az utóbbi negyven évre jutott." Ez az első szakasz. Aki nem olyan szuperstrucc, hogy a betonba is képes beledugni a fejét, hogy ne lásson, ne halljon, annak lehetetlen nem észrevennie, hogy csak az elmúlt tíz-tizenöt év alatt is rengeteget változott e pár tized foknyi fölmelegedés hatására az időjárás. Nagyobbak és pusztítóbbak az aszályok, megye nagyságúak az erdő- és bozóttüzek, többszörös esőmennyiség zúdul alá és gyakrabban; elementárisak az áradások, a viharok, a tájfunok, a tornádók; hosszabbak és bőségesebbek a monszunesők, mint eddig. Ahogy Zágoni is írja: "Tipikus jel az is, ha minden a helyén van, csak »fokozódik«, szélsőségesebbé válik
" – ahogy föntebb vázoltam.
Ez a jelen. És hadd idézzek újra, hogy lássuk a jövőt. "Tény viszont, hogy ha az ipar az eddigi ütemben folytatja a szén-dioxid termelését, ha így növekszik a metán, a freon-fluor gázok kibocsátása, akkor ötven éven belül 2-3 fok további melegedés várható. Akkor aztán (
) az időjárást teljes káosz, kiszámíthatatlanság jellemezné, aszály és özönvizek egymásutánja, nehezen követhető eloszlás szerint." Ez lenne a második szakasz. És ebből már látható az egész folyamat. A melegedés fölolvasztja majd a sarkok jégtömegét és a gleccsereket (melyek ma még a Föld édesvízkészletét tárolják addig, míg megolvadva bele nem folynak az óceánok sós vizébe); a tenger szintje kettő-négy, akár több métert is emelkedhet, nem csak az óceániai szigetvilág tűnik el, de a tengerparti városok, kikötők zöme; Velence pusztulása jelentéktelen epizód lesz csupán a tíz-tizenötmilliós kikötővárosok pusztulása mellett.
Három éve Kiotóban, tavaly Marokkóban próbált meg határozatot hozni két világértekezlet az emanáció (az üvegházhatást előidéző ipari gázok kibocsátása) ellen – gyakorlatilag eredménytelenül. Az amerikai szenátus egy emberként (ellenszavazat nélkül) elutasította a kiotói egyezményt, mondván, hogy a harmadik világ ipara elavultabb, mint az USA-é, csökkentsék az emanációt ők. A szenátor urak csak azoknak a tőkés érdekeltségeknek a profitjára gondoltak, akik őket lobbizni a szenátusba küldték, megfeledkeztek a saját unokáikról, dédunokáikról. Ennyi. Itt tart a világ. Itt tart a Demokratikus és Emberi Jogok leghatalmasabb védelmezőjének, a világ legerősebb, vezető nagyhatalmának a szenátusa, méghozzá a szabadság és a demokrácia jegyében.
Hogy az olajtüzelés? villamos erőművek, a benzinmotorok kipufogógázai okozzák a Föld légkörében beálló melegház-effektust, ma már le nem hazudható, de kit érdekel? Pedig mindenki tud az alternatív energiaforrásokról: a szélenergiáról, a napenergiáról, a vízi erőművekről, a (biztonságos!) atomerőművekről, a nem benzin meghajtású autómotorokról, csak az olajlobbi akadályozza ezeknek az elterjedését a profitja érdekében (hiába olvasható a Bibliában az aranyborjú története, ami kerek perec arról szól, hogy nem az arany, nem a tőkehaszon a mi Urunk Istenünk, nem a profitot kell imádni). Szerintem az illetékesek addig nem fogják tudomásul venni, hogy klímaváltozás van, amíg Manhattan szigetét el nem önti a tenger, és akkor a World Trade Center elleni terrortámadás kiegészül a természet visszavágásával, és a kör bezárul. Talán föleszmél a világ, hogy az iszlám terroristák mellett önmaga is ellensége önnön magának.
Közben a globális harácsolás kiirtja a brazíliai és délkelet-ázsiai esőerdőket, a Föld tüdejét, a növényzet nem köti meg többé a széndioxidot, nem termel oxigént, és a bioszféra már valószínűleg fél század múlva alkalmatlan lesz az emberi életre. (Kit érdekel
?)
Morálisan kell átállítanunk magunkat. Le kell mondani a harácsolásról, a terjeszkedésről, egymás és a természet meghódításáról, legyőzéséről, mert a bioszféra, az élet lehetőségét biztosító földi övezet az emberi mohóság következtében a teljes kifacsartság, kifáradás, a pusztulás határán áll. A Föld globális fölmelegedését az ipar okozza. Pontosabban: az ipart működtető harácsoló tőke. A folyamat ma már alig megállítható. Pedig ha nem állítjuk meg, ötven év múlva talán, de száz év múlva biztosan megszűnik az emberi élet lehetősége a földön. Ez nem huhogás, nem az ördögöt festem a falra, igazolhatja Zágoni Miklós úr, aki nem link közíró, hanem tudós fizikus. Ma nem a kommunizmus rémképe járja be a világot, hanem a globális ökológiai összeomlás, a végpusztulás rémképe.
Pedig már a kezünkben is van a megoldás tudományos és technikai szinten. Az űrhajók hajtóanyagáról van szó, amit a NASA használ. Tessék arra a rakétakísérletre gondolni, melyet alig négy-öt hete hajtottak végre sikeresen Ausztráliában, amelynek során a hangsebesség háromszorosára sikerült egy rakétát a földi légkörben fölgyorsítani, s ez a rakéta majd nemsokára repülőgép-hajtóművé átalakítva három órára rövidítheti le a menetidőt Ausztrália és az Egyesült Államok között benzin, illetve kerozin elégetése nélkül. Nem próbálom meg leírni, még primitíven sem, a technológiát (magam sem értem egészen), de ki van dolgozva. Tiszta, sugárzás és szennyező fűtőanyag nélküli energiával működtethető ma már autómotortól, repülőgép- sőt rakétahajtóműtől kezdve az áramfejlesztőkön keresztül minden; ki lehet váltani a légkört széndioxiddal szennyező olaj-, benzin- és széntüzelés? (úgynevezett "fosszilis bázisú") motorokat és erőműveket.
Mi ennek az akadálya? A tőke profitigénye. Az olaj- és szénmaffia és -lobbi. Nemcsak a szén- és olajbányászatból és eladásból származó profitot félti a globális tőke, de azt is meg akarja spórolni, amibe a teljes közlekedés, az autó- és repülőgépipar; benzin-, dízel- és kerozinmotorok, valamint a szén- és olajtüzelés? erőművek átállítása kerülne korszerű, tiszta energiával működő rendszerekre.
Megér az emberiség létezése ekkora veszteséget? Nem ér meg.
Fiat profit, pereat mundus! (Legyen profit, vesszen a világ!)
Hogy aztán mire használható föl a nyereség, a profit, miután megszűnik az élet lehetősége a földön, azt én nem tudom, azt tessék az illetékes tőkésektől és gazdaságpolitikusoktól megkérdezni.
Meglehet, hülyeséget beszélek, amikor morális szemléletváltásról ábrándozom. Az atombomba sem hozott morális szemléletváltást, de ha nem a felebaráti szeretet, ha nem a szolidaritás és az empátia, a társadalmi igazságosság eszméje igazgat, igazgathat bennünket a fortélyos félelem is. Nem igazán fölemelő, de ez is megteszi
A hidegháború idején a szemben álló atomhatalmakat hatásosan fékezte a félelem, amikor kiderült, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni. Minden atomháború totális termonukleáris katasztrófába torkollik, és elpusztítja a Földet.
Ha más nem, a félelem lehet az az arkangyal, aki az utolsó előtti pillanatban megragadja a hibbant homo sapiens kezét.
A globalizálódó világ szocialista mozgalmait és pártjait egy végzetes téveszme kerítette hatalmába az utóbbi másfél-két évtizedben. Csődbe került és összeomlott a szovjet típusú és periférikus (harmadik világbeli), szocialistának hazudott, voltaképpen bolsevista kísérletek minden fajtája. A tervutasításos (ráadásul diktatórikus), újraelosztó gazdasági modell, az államkapitalizmus mindenütt befuccsolt. Kiderült, hogy az állami tulajdon nem hatékony, mert ami mindenkié, az senkié, ott hiányzik a gazda szeme, mely hízlalná a jószágot. Csak a privát tőke (s a vele járó demokratikus pluralizmus) működőképes. Az informatika századában a globális piacgazdaság jóformán természeti jelenségként megkerülhetetlen: a fejlődés egyetlen lehetséges útja.
De ez nem jelentheti azt, hogy a világ szocialista mozgalmai és pártjai megfeledkezhetnek a szocializmus eredeti célkitűzéséről, hogy olyan világrendet teremtsen, mely a lehetőségekhez képest egyenlően osztja szét a Föld lakosai között a közösen termelt javakat. Hogy ebben a történelmi pillanatban csak a globális tőke látszik működőképesnek, nem jelentheti azt, hogy a szocialista mozgalom célja a globális tőke apologetikája, ájult dicsérete, h? kiszolgálása kell, hogy legyen. Ha e percben nincs is hatékony alternatívája a globális piacgazdaságnak, attól még nem ez volt álmaink netovábbja; a szocialista munkásmozgalom talán mégsem ezért harcol több mint másfélszáz éve.
Most bizonyítottam be, hogy ha mással nem, a meteorológiai katasztrófával, a globális fölmelegedéssel fogja a globális, profitorientált piacgazdaság elpusztítani a Föld lakosságát, ugyanakkor ebben a percben nincs működőképes alternatívája. (Olyan, mint a demokrácia Churchill értelmezésében: bonyolult, nehézkes, bürokratikus, alacsony hatásfokú, de az emberiség még nem talált ki jobbat.)
Ha egy rossz struktúrának nincs alternatívája, egy lehetőségünk van: a struktúrát meg kell reformálni. Erőteljesen irányítani, regulázni kell, korlátok közé kell szorítani.
Egy Meteorológiai Szocialista Internacionálénak kell tudatosítania a veszélyt, a Földnek az élet pusztulásával járó fölmelegedését, amit a harácsoló globális tőke az elavult, ám nagy profitot hozó termelési szerkezetek konzerválásával okoz.
Ez lenne a szocialisták föladata, nem az, hogy hozsannázzanak a piacgazdaságnak!
2002. 08. 23. (VI/34)
