Tízezrek ünnepelték Athénban, a régi Olimpiai Stadionban a Portugáliából hazatérő hősöket. Idén minden lehetséges Görögországban Fotó: Reuters
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Görögország a mai napig elsősorban múltjából élt. Az európai kultúra bölcsőjeként számon tartott szigetegyüttes olyan napjainkban is ható eszmények, ideológiák, "találmányok" szülőföldje, továbbfejlesztője és világméretű exportőre, mint az emberi szabadságjogok, a demokrácia, az alkotmányos kormányzás vagy a tudományos gondolkodás. Világhír? építészeti emlékei mellett a mindennapi életben, az újgörög nyelvben, a mesékben, mondákban is az antik kultúra lenyomatait fedezhetjük fel. Múltjuk alapján akár a távoli jövőbe vetített nagyhatalmi hivatástudat is jellemezhetné őket, de szerencsére erősebb bennük a valóság tisztelete. Szeretik ugyan saját kultúrájukat, és büszkék is rá, de nem kívánják másokra erőltetni, és határaikon túlra terjeszteni.
Haronisz Andonisz, az egyik magyarországi utazási iroda munkatársa szerint nacionalizmusuk alapja nem a kirekesztés, nem más etnikumok vagy népcsoportok ellen irányul, hanem meglévő értékeik, specifikumaik hatékony menedzseléséről szól. Ezért nem volt okunk meglepődni az Eb-győzelem mámoráról tudósító athéni képsorok láttán, ahol az utcán a legkülönfélébb nációkhoz tartozó
vendégmunkások összeölelkezve ünnepeltek görög munkáltatóikkal. Hogy a nemzeti öntudat kirekesztési vágy nélkül is működik, azt az unióval történő összeütközések is bizonyítják, hiszen az együttműködésben kissé renitensnek számító ország kifejezetten saját identitásának megőrzése érdekében nyúlt már nem egy ízben a minden tagállamra vonatkozó uniós irányelvek átértelmezett alkalmazásához. Ezzel együtt a ciprusi
népszavazás eredményétől függetlenül, egyre jobbnak mondható a görög–török szomszédsági viszony is, melyet a négy évvel ezelőtt lezajlott katasztrofális kimenetel? földrengések, és az arra reagáló kölcsönös segítségnyújtás billentettek át a holtponton. A környezetükkel való érintkezésen egyébiránt sokat lendített az országot 1967 és 1974 között uraló katonai diktatúra bukása és az írott
alkotmánnyal rendelkező elnöki típusú, parlamentáris demokrácia kialakítása is.
2004. 07. 09. (VIII/28)
