Szaddám Huszein az egyiptomi Al-Uszbu ellenzéki hetilapnak nyilatkozott. A lap újságírója bevezetőjében elnézést kért olvasóitól amiatt, hogy "arab biztonsági érdekek miatt" nem közölheti teljes terjedelmében az iraki elnökkel készült interjút. "Az Egyesült Államok hegemóniát akar a maga számára az arab világban. Ennek előjátéka lenne az Irak elleni támadás, majd azok az országok és kormányaik kerülnének sorra, akik ezt a támadást ellenzik. Ha Bagdadot katonai ellenőrzésük alá vonják, utána Damaszkusz és Teherán lesz a következő csapások iránya" – véli Szaddám, aki szerint az Egyesült Államok titkos terve az, hogy a térség nagy államait feldarabolja, és az Öböl-menti kis emirátusok mintájára egy sor új államot hoz létre. Ezek élén az amerikai érdekeket kiszolgáló vezetők állnának. Amerika – Szaddám Huszein konspirációs teóriája szerint – Algériától a Kaszpi-tengerig az ellenőrzése alá kívánja vonni az olajmezőket. A kis államok létrehozásának további célja, hogy egyetlen ország se legyen lényegesen nagyobb Izraelnél, amely "a cionizmus amerikai támogatásával" a térség legbefolyásosabb tényezőjévé válna.
Az interjúban az iraki elnök többször hangsúlyozta pánarab elkötelezettségét, és azt, hogy nagyra értékeli az Irak felé megnyilvánuló szolidaritást "ezekben a sorsdöntő időkben". Szaddám a közelmúltban tartott népszavazás eredményét – amelyen száz százalékos támogatottsággal választották meg újra államfőnek – a szabad iraki nép döntésének tartja. A példátlan támogatás az iraki elnök szerint annak bizonyítéka, hogy "igazság és jogosság alapján bánok a népemmel, és egyben bizonyítéka annak, hogy az állítólagos iraki ellenzékről szóló híresztelések színtiszta hazugságnak számítanak".
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »