Az újabb terrortámadás helyszíne a nyugat-jeruzsálemi Agrippa utcában. Elmenekültek
a támadók Fotó: Reuters
"Pokollá tesszük minden telepes életét. Ha az intifáda kiterjed, nem
korlátozódik az eddig ismert pontokra, hanem széles körre fog vonatkozni" –
állította a jeruzsálemi bombamerénylet reggelén kiadott, fenyegető közös
nyilatkozatában Jasszer Arafat Fatah-mozgalmának katonai szárnya és a Hamasz
terrorszervezet. A zsúfolt piactér közelében felrobbant gépkocsit a terroristák a
tömeg közé akarták vezetni, ám néhány utcányira a kiszemelt célponttól egy
rendőrautó észrevette a gyanús járművet, és villogó szirénákkal üldözőbe
vette. A terroristák erre egy szűk utcába hajtottak, ahol kiugrottak a kocsiból, de
csak azt követően, hogy működésbe hozták az időzített bombát. A jeruzsálemi
rendőrség szerint annyi robbanóanyag volt a kocsiban, hogy a tömeg között
felrobbantva a palesztin terroristák által ugyanezen a helyen elkövetett korábbi
piactéri vérfürdőket is felülmúlta volna. Nem kellett sokat várni a bejelentésre:
a Libanonban működő Iszlám Dzsihád szervezet magára vállalta a felelősséget a
merényletért. "Azt üzenjük újra az ellenség tábornokainak: gyermekeink vére nem
folyt ki hiába. Várhatják a folytatást" – írták a bejrúti AP
hírügynökséghez eljuttatott közleményükben a terrorszervezet képviselői, akik
hangsúlyozták, hogy ezúttal nem öngyilkos akció történt, hanem "mudzsahedin
hősök" hajtották végre a robbantást.
A héten nem ez volt az első merénylet Jeruzsálemben. Egy fiatal zsidó biztonsági
őrt, aki a Nemzeti Biztosítótársaság épületét védte, palesztin merénylők
közvetlen közelről lőttek le, egy társát pedig súlyosan megsebesítették. Az
akciót a magát Szaladdin Brigádnak nevező, eddig ismeretlen szervezet vállalta
magára, akik ígéretet tettek, hogy nem szüneteltetik támadásaikat, míg
"Jeruzsálem fel nem szabadul, és a győzelem zászlaja fel nem emelkedik a város
fölé." Szaladdint a radikális palesztin szervezetek éppen azért tartják
példaképüknek, mert a XII. században felszabadította Jeruzsálemet a keresztes uralom
alól. A kurd származású musz-lim vezető ugyanakkor a zsidók iránti
toleranciájáról is híres volt.
A terror mellett folytatódott a Slomo Ben Ami külügyminiszter által
"miniháborúnak" nevezett ösz-szecsapás-sorozat. Szerdán egyetlen napon hat
palesztin fegyveres tüntető és három izraeli katona vesztette életét. A
legsúlyosabb harcok a Betlehem közeli Efrat falu mellett, Jákob pátriárka felesége,
Ráchel sírjánál zajlottak. Több napon keresztül lőtték újra a palesztin milícia
fegyveresei a jeruzsálemi külváros, Gilo lakóházait is, amelyek már az elmúlt
hetekben a támadások célpontjai voltak. Itt került golyózáporba a kerületbe
látogató jeruzsálemi főpolgármester, Ehud Olmert is, akit a biztonsági embereknek
kellett – a Jerusalem Post Rádió beszámolója szerint – szó szerint az autók
mögé fedezékbe lökni egy váratlan géppuskasorozat elől.
Eközben a jobboldali Likud vezetőjének, Ariel Saronnak nemzeti egységkormányra tett
javaslatát félresöpörve Ehud Barak az ultraortodox Sasz párttal szövetkezett ismét,
s ezzel meglepte környezetét. Szerda éjjel Gázába küldte kormányának egyik
tagját, Simon Peresz volt miniszterelnököt, aki egy tűzszüneti javaslatot vitt
magával. Ez a két héttel korábbi, szóban megkötött – és a gyakorlatban
eredménytelennek bizonyult – Sarm-es-Sejk-i megállapodás tartalmát ismételte meg.
Baraknak ez az újabb "utolsó figyelmeztetése" ellentmondásos fogadtatásra talált
Arafat részéről. A palesztin vezető elutasította Barak kérését, hogy egy időben a
palesztin és az izraeli televízióban nyilatkozatban jelentsék be az erőszak
beszüntetését. Ugyanakkor utasította a palesztin rendőröket, hogy fékezzék meg a
palesztin kődobáló fiatalokat. Barak, úgy tűnik, hiába követelte Arafattól, hogy
zárassa újra börtönbe az elmúlt hetekben a "forradalmi tömeg" által
kiszabadított terroristákat, és a palesztin vezető nem ítélte el nyilvánosan a
jeruzsálemi merényletet sem.
A hét végére a Hamasz újra a "Harag napját" hirdette meg, amely a pénteki ima
végeztével kezdődik, míg Tel Avivban az öt éve meggyilkolt miniszterelnök, Jichák
Rabin emlékére készülnek – példátlan biztonsági intézkedések mellett –
nagygyűlést tartani. Amint Dore Gold, Izrael korábbi ENSZ-nagykövete felhívta a
figyelmet: Jasszer Arafat a hetvenes években a jordán kormány ellen vívott harcában
nem kevesebb mint 22 fegyverszünetet kötött meg és rúgott fel. Most néhány hét
alatt legalább a harmadiknál tart.
Az intifáda gazdasági következményeiről cikkünk: Gazdasági pánik
2000. 11. 04. (IV/45)
