hetilap

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor a Föld méretéhez képest alig negyedakkora Hold körülöttünk keringve árnyékot vet a Földre. Mindez potenciálisan évente akár többször is megtörténhet, épp így a holdfogyatkozás: ekkor éppen a Föld takarja el égi kíséronk elol a Napot. Míg azonban a Föld képes az egész Holdat árnyékba borítani, addig a Hold a földfelszínnek csak kis területén tud teljes fogyatkozást eloidézni. Ebben rejlik a ritkaság oka: olykor évszázadok is eltelhetnek, amíg egy adott hely fölött "elhúz" a Hold árnyéka. Ez sarkallta a kutatókat arra, hogy sokszor évekig tartó elokészületekkel óceánokat, kontinenseket átszelve jussanak el egy-egy napfogyatkozás zónájába, reménykedve, hogy derült ég lesz a nagy napon. Szerencsére nekünk mindössze az országot kettészelo sávba kell augusztus 11-ig eljutnunk, a holdárnyék 110 kilométer széles útvonalába, mely az Atlanti-óceántól Indiáig közel 14 ezer kilométeren keresztül fog húzódni, jórészt lakott területek felett. A fogyatkozás Boston partjaitól 500 kilométerre kezdodik: az óceán fölött a nap feketébe öltözve kel föl, majd az árnyék a hangsebesség kétszeresével száguldva 11 óra 11 perckor átrobog Dél-Anglia felett, és Észak-Franciaországban belép a jó öreg kontinensre. Németország és Ausztria lakosait elkápráztatva 12 óra 47 perckor a fogyatkozás Magyarországra is ráköszönt, elsoként Sopron és Szombathely lakóinak ámulatára. A jelenség alig 10 perc alatt végighalad az országon, majd útját Románián át folytatva Törökország, Szíria, Irán, Pakisztán és India érintésével végül a Bengál-öbölnél tér vissza a világurbe.