A Jelačićok védelmében
2010. 03. 12.
A márciusi eseményekre gondolva néha eszembe jut az a történet, amit a családban már gyerekkorunkban is sokszor elmeséltek, hogy a családnevünk csak alig több, mint száz éve Horváth, egyik erdélyi ősünk ugyanis Jelačić-ról „magyarosította”. Érdeklődve hallgattuk, hogy dédapám, Jelačić József, aki 1880-as években a brassói gimnáziumban tanult, nagyon felháborodott, amikor az irodalomórán elhangzott Petőfi A vén zászlótartó című költeményéből ismert verssor: „Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva”, mivel osztálytársai ezután gyávának csúfolták. Dédapám sírva ment haza, és kérte, hogy változtassák meg a nevüket, hiszen ők már hű, jó magyarok.
hetilap
