hetilap

Etnikumok az iszlám világban

Önmagában is elégséges az arabok törökökkel szembeni ellenséges
magatartásához az a tény, hogy a törökök túlélték az Oszmán Birodalom bukását.
Az évszázadok során az oszmán törökök uralmuk alá hajtották Egyiptomot,
Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát – ma Irak –, Arábia egy részét és
Észak-Afrikát.

Ezek a történelmi gyökerek – de van más okuk is az arab muzulmánoknak, hogy ne
bízzanak Törökországban. A muzulmán radikálisok a modern, világi berendezkedés?
Törökországot, melyet Atatürk hozott létre a birodalom romjain, tüskének érzik a
muzulmán világ oldalában. A hadsereg ellenőrzése alatt tartja a közéletet, és
lehetetlenné teszi a radikális muzulmánok előretörését politikai téren. Épp 1997
nyarán mondatták le az iszlám beállítottságú Erbakan-kormányt, az iszlám felé
nyitott Refah Pártot betiltották, és Necmettin Erbakan miniszterelnököt öt évre
eltiltották a közügyek gyakorlásától.

Törökország muzulmán szomszédait mégis leginkább az dühítette fel, hogy 1996
februárjában a török kormány katonai együttműködési egyezményt kötött
Izraellel. A paktum szerint amennyiben Szíria megtámadja Izraelt, akkor Törökország
katonailag is segítséget nyújt Izraelnek.

A kurdkérdés szintén fájó pont a török–szír–iraki kapcsolatokban. Bár a
kurdok a negyedik legnépesebb etnikumként vannak jelen a közel-keleti térségben, a
közös nyelv, a közös vallás hiánya eddig gátat szabott függetlenségi
törekvéseiknek. A kurdok kb. 20 millióan élnek Törökország, Szíria, és Irak
metszéspontjában. Egyes kurd politikai-katonai tömörülések és pártok
gerillamozgalmat indítottak a török hatóságok ellen. Észak-Irakban a rivális Kurd
Demokrata Párt (KDP) és a Kurd Hazafias Unió (PUK) egymás ellen küzdenek. Így nem is
csoda, hogy a független Kurdisztán reménye távoli.

Ami a perzsa népet illeti, Irán egyik fő célja az, hogy az iszlám világ
vitathatatlan vezetője legyen. De az, hogy lakossága nem arab eredetű, sorompóként
áll e terv útjában, s nemkülönben az is, hogy lakosságának 95 százaléka az
iszlám síita ágához tartozik. Az iszlám világ túlnyomó többsége ugyanis
szunnita, csak a maradék a síita muzulmán.

Teherán tervei az atomfegyver megszerzésére is irányulnak, hogy a Jeruzsálemért
vívott háború győzteseként és az iszlám világ vezető hatalmaként csapatai
elsőként vonulhassanak a szent városba.

De ugyanerre a vezető szerepre törekszik Egyiptom is, mivel Kairóban úgy gondolják,
hogy geopolitikai helyzetük erre jogosítja fel őket: mintegy kapocsként szolgálnak az
észak-afrikai arab nemzetek, és a közel-keleti arabok között. Irán ezzel
szembenállva folyamatosan emlékezteti az arab közvéleményt arra, hogy 1967-ben
Egyiptom Camp Davidben békét kötött Izraellel. Teherán szerződést is kötött
Damaszkusszal arról, hogy katonai támogatást nyújt egy Tel Avivval folytatandó
háború esetén.

Szíria most a híd szerepét szeretné betölteni Irak és Irán között, és egy orosz
hátter? szövetségen munkálkodik Izrael ellen. A szálak Irán és Szaúd-Arábia
között is egyre szorosabbra fűződnek.

Az azeri nép 83 százaléka Azerbajdzsánban él. Háromnegyedük síita muzulmán. Egyes
azerbajdzsáni csoportok örülnének Nagy-Azerbajdzsán létrejöttének, mely magában
foglalná Irán északi részét is. Irán lakosságának 24 százaléka azeri.
Azerbajdzsánnak is megvan a maga Boszniája. Karabah térségében még most is a
fegyverek nyelvén tárgyalnak a muzulmán azerik és a keresztény örmények.

Észak-Afrikát már az ősidők óta berber törzsek lakják. A hetedik században
vették fel az iszlámot, mikor érintkezésbe kerültek az arabokkal. Túlnyomórészt
szunniták. Napjainkban lélekszámuk nem haladja meg a 10 milliót. Főleg Marokkóban
élnek, de Algériában is jelentős szerepet játszanak a gazdaságban, s Líbiában és
Tunéziában is megtalálható egy kis csoportjuk. Az arabok és a berberek közötti
ellentétnek napjainkban az a forrása, hogy a berberek nem hajlandók magukévá tenni az
iszlám törvénykezést. Az ellentétek esetlegesen törnek felszínre, de a berberek
úgy érzik, hogy az arabok kultúrája magába akarja olvasztani az övékét. Az
algériai terrorcselekmények egy részéért – egyes források szerint – egy berber
szélsőséges csoport felelős.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek