A szárazföld konyháját a rengeteg zöldség, gyümölcs és a különféle húsok nagy választéka jellemzi. Rengeteg hüvelyes termést használnak: babféléket, csicseriborsót, lencsét, valamint tökféléket (cukkini, padlizsán és uborka), a hegyekben előforduló vadsalátákat, gabonaféléket, káposztaféléket, paradicsomot, paprikát és természetesen a legfontosabbat, az olívabogyót és olaját. Ezekhez kapcsolódik a húsok és különösen a halak hihetetlen választéka.
A második alkotórész a szigetvilág gasztronómiai értékei. A szigetek konyhájánál többnyire az olasz, az arab és észak-afrikai konyha elemei keverednek. Ennek köszönhetően minden szigetcsoportnak saját fűszerezési és sütési-főzési szokásai alakultak ki. Érdekesség, hogy a fahéjat, szegfűszeget nem feltétlen az édességeknél, sokkal inkább a sós egytálételeknél használják. Jellemző fűszer még a kapribogyó, a görög bazsalikom, a kamilla és az ánizs.
A harmadik, és talán leginkább látványos és ízvilágában legösszetettebb része a kisázsiai. Itt a türkmének, örmények, perzsák cseréltek recepteket a görögökkel az évszázadok során, ami rendkívüli ízvilágú ételkölteményeket eredményezett. Itt minden sokkal fűszeresebb, zamatosabb. Olyan fűszerek, mint a szumak (szelíd szömörce), a píneamag (fenyőmag) a különböző borsfélék (pl. török vörös bors), vagy olyan gyümölcsök használata a sütés-főzés során, mint az aszalt szilva, aszalt sárgabarack, mazsola, a többi görög konyha összetevőjeként nem lelhető fel.
A görög családoknál reggelit csak a gyerekek kapnak, a szülők csak a feketéjüket szürcsölik el, mégpedig szó szerint, ugyanis a kávé itt a hagyományos zaccos kávét jelenti. Maga az étkezés a társadalmi élet egyik legfontosabb formája, ezért általában „csapatosan” járnak tavernázni. Jókat beszélgetnek – evés közben is –, a velük levő gyerekek pedig késő éjszakáig az asztal körül szaladgálnak. A menü inkább „csipegetés”, mint egy nagy főétel elfogyasztása. Magyar tusristák sokszor csak bámulják, ahogy a helyiek asztalán félóránként újabb és újabb előétel landol. Főételből jóval kevesebb van az étlapon, desszert pedig szinte alig akad, a háziasszonyoknak általában ez előtt a fogás előtt elfogy az energiájuk. Ehelyett friss gyümölcsöt tesznek az asztalra, vagy elszalajtanak valakit a közeli cukrászdába, ami szintén késő éjszakáig nyitva tart.
Moussaka, avagy rakott padlizsán Ghavrilos módra
A piacon padlizsánokat veszünk, négyszer annyit, mint amennyi felszeletelve a tepsinkbe beleférne. Veszünk továbbá egy kilócska csodálatos rózsaszín darált borjúhúst, ha ez akadályba ütközne, akkor marhanyakból kérjünk darálni, de ne olyan marhából, ami már felszántotta az Alföldet. A piacon nézzünk fűszereket is: szegfűbors, egész rúd fahéj. A padlizsánokat mosás után centi vastag szeletekre hosszában felszeleteljük. A szeleteket kevés olajon aranybarnára sütjük, majd félrerakjuk egy papírtörlővel bélelt szűrőben. Hagymát pirítunk olívaolajon, hozzáöntünk 2-3 apróra vágott paradicsomot. Ezt is rotyogtatjuk, majd hozzátesszük a darált borjút, és addig kevergetjük, amíg rögöcskékké szét nem esik és „kifehéredik”. Ha kifehéredett a husi, és már kezd levet ereszteni, tegyünk hozzá két kis doboz sűrített paradicsomot, 10-12 db szegfűborsot, 2-3 rúd fahéjat, sót, borsot. Keverjük jól össze a tölteléknek valót, majd fedjük le a lábost, és hagyjuk rotyogni. Pár percenként kevergessük meg, majd ha azt látjuk, hogy „szomjas” (elfővőben a leve), itassuk meg egy jó deci száraz vörösborral. Ez a része egy órácska alatt elkészül. A kész padlizsánok kábé felét lerakjuk a tepsibe. Sózzuk meg őket, takarjuk be a kész borjúdarálttal. A fahéjrudakat célszerű kivenni, mert rágós falat lenne belőlük. A konyha mestere ekkor egy másik lábasban vajat olvaszt, kb. 10-15 dkg elég lesz. Ha már rotyog az olvadt vaj, meghintjük 5-6 evőkanál liszttel, és egy habverő segítségével simára keverjük. Amikor a krém fortyogni kezd és sárgul, akkor lehúzzuk a tűzről, megszórjuk bőséges őrölt szerecsendióval és fehérborssal. Megkeverjük, majd visszahúzzuk a lángra, miközben az odakészített 1,5 liter tejjel készenlétben várunk az újabb rotyogásra. Ahogy ez bekövetkezik, lehűtjük a rotyogó masszát a hideg tejjel, és folyamatos keverés mellett hozzászórunk egy kevés apróra tört fetasajtot. Mielőtt a krémünk teljesen besűrűsödne, ellenőrizzük a sótartalmat, de csak a feta után sózzuk meg. Puding sűrűségűre főzzük, majd levesszük a tűzről. Pár perc pihenő után 2 tojást felverve fokozatosan hozzáöntünk a krémhez, miközben vadul keverjük, hogy ne csapja ki a tojást a meleg. A krémből egy keveset a husi tetejére simítunk, majd újabb padlizsánréteget vonunk a krémmel átitatott husira. Ezt a réteg padlizsánt is megsózzuk, majd beborítjuk vastagon a besamelszerűségünkkel. Reszeljünk a tetejére valami szépen olvadó sajtot és zavarjuk azonnal a tepsit a már előmelegített sütő mélyére úgy 20 percre. A sütő hőmérséklete ne legyen 200 fok felett!
Aranysárgára sütjük, 20 perc hűlés után kockákra vágjuk és tálaljuk. Fenséges lakoma lesz belőle. Jó étvágyat, azaz Kali Orexi!
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »