Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is a turizmus számít a 21. század
gazdasági húzóágazatának. Az elképzelések szerint hazánk – egyedülálló gyógy- és
termálvízkincsére alapozva – az évtized végére várhatóan vezető helyet foglal el
Európa egészségturisztikai piacán.
„Minden eddiginél jobb évet zárt tavaly a magyar turizmus. Idén a vendégéjszakák
száma várhatóan 19 millió fölött lesz, s ez nagyon jó eredmény a mai kiélezett
nemzetközi versenyben – nyilatkozta nemrégiben Bajnai Gordon önkormányzati és
területfejlesztési miniszter. – Szerencsés turisztikai adottságainknak
köszönhetően ez még jelentősen növelhető, de ehhez beruházások, befektetések
kellenek. Most először rendelkezésünkre állnak nagy léptékű fejlesztéseket
lehetővé tevő források is.”
A szakmabeliek szerint a beruházások mellett elengedhetetlen a megfelelő
országmarketing is, amelynek komoly vendégcsalogató hatása van, ám többet
kellene rá fordítani. A Magyar Turizmus Zrt. idén 5 milliárd forintból
gazdálkodhat, ami több, mint tavaly, de még mindig elmarad a 2002-es 9 milliárd
forintos marketingbüdzsétől. A reklám szempontjából elsődleges célországok
Németország és Ausztria.
A hazánkba irányuló idegenforgalom stagnál, míg a belföldi turizmus folyamatosan
növekszik, ami főként a korábbi turisztikai beruházásoknak, valamint az üdülési
csekkek terjedésének köszönhető. Csökken a kiutazó turizmusunk, miközben a magas
kategóriájú szálláshelyek belföldi forgalma növekszik a legdinamikusabban, ami
azt mutatja, hogy egyre inkább sikerül itthon tartani az eddig külföldre
irányuló, fizetőképes hazai keresletet. Idén, a Vizek évében a vízparti
üdüléseket, a strandokat, aquaparkokat, a gyógy- és termálfürdőket, valamint a
wellnesst népszerűsítik belföldön. A témáról a Magyar Turizmus Zrt. tavaly
felmérést is végzett a magyarok körében, és kiderült: a megkérdezettek szerint a
tengerpartok előnyei elvitathatatlanok, ám sokak számára megnyugtató, hogy
itthon saját anyanyelvüket használhatják, kevesebbet kell utazni, könnyebb az
utazást megszervezni, nagyobb biztonságban érzik magukat, és használhatók az
üdülési csekkek. A megkérdezettek többsége szívesen venne részt többnapos
belföldi vízparti utazáson, szereti a halételeket, és érdeklődést mutat a
vízpartok élővilága iránt is. Nyitottak vagyunk a wellnessre is, bár ezt még
aránylag kevesen engedhetik meg maguknak.
Többnapos belföldi utazásra a KSH adatai szerint a lakosság 30 százaléka
vállalkozik, főként az ország nyugati felében. A nem utazók 40 százaléka anyagi,
22 százaléka egészségügyi okot, 13 százaléka pedig munkából adódó
kötelezettséget, a szabadidő hiányát jelölte meg tavaly az utazás elmaradásának
fő okaként. A legkedveltebb úti célok: Budapest, Közép-Dunavidék, Balaton,
Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld.
2008. 02. 29. (XII/9)
