Nem bántja a szemét? Fotó: MTI
A köztudatba és a gyakorlatba eddig nehezen beépült környezetvédelem kapcsán kevesen tudják, hogy Magyarországon évente 70-75 millió tonna hulladék keletkezik, ami magába foglalja a fogyasztás, termelés és elosztás, sot a mezogazdaságból származó hulladékokat is. E mennyiség közel 4,5 százaléka veszélyes hulladék, azaz körülbelül 3 millió tonna. A háztartások, becslések szerint, évente 4,5 millió tonna szemetet termelnek, ebbol területéhez képest a legtöbbet – mintegy 600 ezer tonnát – a fovárosban.
A hulladékgazdálkodási törvény megszületése és hatályba lépése elott a gazdálkodó szervezetek által "termelt" hulladékokkal kapcsolatos feladatokat semmilyen jogszabály nem rendezte. Ez módot adott arra, hogy a hulladék kezelését önkormányzati rendeletekben a helyi lobbiérdekek szerint településenként eltéro módon szabályozzák. Némileg reménykelto fejlemény, hogy a tavaly életbe lépett törvény hatására a vállalatok és intézmények terén a szabadpiaci verseny lehetosége teremtodött meg. A korábbi, közszolgáltatóval kötött szerzodések a törvény értelmében 2003 januárjával érvényüket vesztik.
Itt léphetnek be az eddig háttérbe szorított szolgáltatók, természetesen a Környezetvédelmi Felügyeloség által megkövetelt engedélyek birtokában. A mára sok száz magyarországi vállalat szolgáltató cégévé elolépett ASA Kft. képviseloje, Sárvári Endre elmondása szerint a jelenlegi piaci körülmények növelik a vállalatok döntési lehetoségeit, teljesen személyre szabottá teszik számukra a szolgáltatást. Bíztató jelként említi, hogy nemzetközi cégének több esetben van olyan hazai megrendelése is, amikor a megelozés, a hulladékcsökkentés a megoldandó probléma.
Mivel Magyarországon kevés az eloírásoknak megfelelo szemétégeto – a dorogi az egyetlen, évi százhúszezer tonna kapacitással –, így a szemét kezelésének egy más módjához folyamodik a többség, vagyis a korszeru, uniónak is megfelelo lerakási és tárolási megoldáshoz. Ennek során szelektálják a szemetet, és így kerül a tárolóba. A másik említheto, valójában legnagyobb kapacitású szemétégeto a budapesti, melynek évek óta húzódó korszerusítése talán 2005-ig megoldódik az errol szóló rendelet hatására. Amennyiben mégsem, úgy a fováros hulladékai mintegy egyharmadának más ártalmatlanítási módot kell találni, remélhetoleg nem pár nap alatt.
A Magyarországon az uniós követelményeknek elsoként megfelelo hulladéklerakót, illetve -kezelot építo ASA megoldásában a szelektált hulladék folyamatos tömörítése mellett biogáz nyerésével is igyekeznek hasznosítani a szemetet. A cég vezetoi tervezik a biomassza hasznosításának üzemi megvalósítását, valamint a szelektív hulladékgyujtés társadalmi meghonosítását is. Egyelore a biogáz értékesítése terén értek el jelentos eredményeket, melyet több nagyipari vállalat is megvásárolna, elsosorban melegvíz és futés biztosítására. Sárvári Endre a jelenlegi piacon természetes szelektálódást vár a szolgáltatók között, árban, feltételekben is szoros verseny ígérkezik. Az árakkal kapcsolatban egyébként az ASA a gazdálkodó szervek hulladékkezelési költségeit húsz-harminc százalékkal tudja csökkenteni. A háztartások esetében más a helyzet, itt az önkormányzat dönti el, kivel és hogyan szállítatja el a szemetet, és ami nem utolsó sorban fontos: mennyiért. Jelenleg átlagosan évi 8 ezer 928 forintot kell kifizetniük a háztartásoknak, és ezek az árak várhatóan emelkedni fognak.
A 2001. év során életbe lépett hulladékgazdálkodási törvénnyel a települési kommunális hulladék gyujtése és elszállítása terén nem várható a monopolhelyzet jelentos változása, viszont itt is érvénybe lépnek majd az uniós eloírások. Az igazi gondot a veszélyes hulladékok okozzák, pontosabban a nem megfelelo kezelésük, tárolásuk, ami már az állam segítségét jobban igényli.
A környezetvédo szemlélet beteljesedése és hosszú távú célja a hulladék keletkezésének "megspórolása" vagy legalább csökkentése, illetve újrahasznosítása. A dolgon érdemes elgondolkodni még fogyasztóként is.
2002. 09. 27. (VI/39)
