Villámgyors góllal indult a finálé, a jobb- és  balhátvéd, azaz Trippier és Shaw összejátékának köszönhetően utóbbi az Eb-döntők történetének leggyorsabb gólját szerezte 116 másodperc után.

A korábbi rekordot a spanyol Jesus Maria Pereda tartotta, aki az 1964-es döntőben 317 másodperc után talált be a Szovjetunió ellen.

Az első negyedórában hatalmas tempóban futballoztak az angolok, és több veszélyes akciót vezettek, de nem tudták növelni előnyüket. Az olaszok bő húsz perc után átvették a játék irányítását, rengeteg apró passzal próbálták felépíteni támadásaikat, de a visszahúzódó és betömörülő angolok kiválóan védekeztek.

A fordulást követően sem változott a játék képe, az olaszok sokkal többet birtokolták a labdát, és főként Chiesa révén egyre veszélyesebbé váltak, az angolok pedig csak egy-egy szögletnél kerültek a rivális kapujának a közelébe. Az olasz fölény végül a 67. percben érett góllá, a védő Bonucci egyenlített. A Juventus futballistája 34 évesen és 71 naposan az Eb-döntők történetének a legidősebb gólszerzője lett, megdöntve a német Bernd Hölzenbein rekordját, aki 1976-ban 30 évesen és 103 naposan talált be Csehszlovákia ellen.

A hajrában a csata inkább a középpályán zajlott sok szabálytalansággal, és még egy pályára berohanó szurkoló is megzavarta a játékot.

A hosszabbításban az olaszok tűntek fáradtabbnak, a friss angol cserék felpörgették a ritmust, de az eredmény nem változott, így az Eb-k történetében másodszor, 1976 után a 11-esek döntöttek a trófeáról.

Gareth Southgate, az angolok szövetségi kapitánya Jadon Sancho és Marcus Rashford személyében két játékost is közvetlenül ezt megelőzően küldött pályára, de mindketten hibáztak, ahogyan Bukayo Saka is, az olaszok hőse így a 22 éves kapus, Gianluigi Donnarumma lett.

Utóbbit választották az Eb legjobbjává, míg Bonucci a döntő legértékesebb játékosa lett.

„Nagyon hamar gólt kaptunk, és utána egy darabig szenvedtünk, mire kikerültünk a hatása alól. Ezt követően viszont uralni tudtuk a játékot, végig a mi akaratunk érvényesült.

A srácok fantasztikusan teljesítettek, nem is tudom, mi mást lehetne most mondani. Nagyon boldogok vagyunk, és remélem, a szurkolók most ünnepelnek” 

– hangzott az olasz szövetségi kapitány, Roberto Mancini gyorsértékelése a RAI Sportnak nyilatkozva, miközben a könnyeivel küszködött.

Giorgio Chiellini arról beszélt, hogy az olasz válogatott tagjai már május eleje óta valami mágikus összetevőt is éreztek a levegőben.

„Azt hiszem, megérdemelten nyertük meg a döntőt és a tornát is. Valami különlegeset, valami mágikusat éreztünk a levegőben már május óta, és már többször is beszéltünk róla, rászolgáltunk, hogy megnyerjük az Európa-bajnokságot. Mindenkinek jár a köszönet, aki az elmúlt három évben tagja volt a csapatnak, és a diadalt külön ajánlanám azoknak a játékosoknak, akik most otthonról követték a döntőt.

A sikerünk kulcsa az volt, hogy mindvégig játsszuk és élvezzük a focit.

Uralni akartuk a mérkőzést, birtokolni a labdát, még akkor is, amikor az angolok a második perc végén felképeltek bennünket. Ez sikerült is, mert a folytatásban tudtunk dominálni, és megérdemeltük a sikert. Alig várom, hogy holnap odahaza ünnepelhessünk a szurkolókkal” – lelkendezett Chiellini.

Az angolok csapatkapitánya,  Harry Kane kimondottan csalódottan nyilatkozott.

„A srácok mindent beleadtak. A lehető legrosszabb érzés tizenegyesekkel kikapni. Fantasztikus torna volt, büszkék lehetünk a teljesítményünkre, magasra emelhetjük a fejünket. Nagyon fáj a vereség most, és még egy jó ideig fájni fog.

Nagyon jó csapattól kaptunk ki. Tökéletesen kezdtük a mérkőzést, aztán talán túlságosan is visszaálltunk védekezni.

Néha, ha korán gólt szerzel, könnyebb már játszani, könnyebb állni az ellenfél nyomását, könnyebb támadni is. Az ellenfélnek nem volt sok helyzete, jól tettük a dolgunkat. A hosszabbításban felpörögtünk, és voltak már helyzetecskéink” – mondta letörten Kane.

Gareth Southgate a vereség után arról beszélt, játékosai jobban teljesítettek a tornán, mint ahogy azt előzetesen várták maguktól.

„Óriási bennünk a csalódottság, a játékosaimban maximálisan megbízom most is, mindent megtettek a döntőben is, ami csak telt tőlük – kezdte az angolok szövetségi kapitánya, aki biztosan rengeteg kritikát fog kapni a tizenegyespárbajban történtek miatt.

Néha jól játszott a csapat, de néha nem birtokolta eleget a labdát, főleg a második félidő elején. Senkit sem lehet megvádolni a vereség okozójaként, abszolúte élvezetes ezzel a gárdával dolgozni, és olyan messzire jutott ez a csapat, mint elődjei már régóta nem. De természetesen az öltözőben mindenki nagyon szomorú lesz a mérkőzés után. Bukayo Sakát én jelöltem ki rúgónak, mert az edzéseken nagyon jól ment neki.

Senki sem marad magára, együtt győzünk, csapatként, és most együtt voltunk képtelenek megnyerni a finálét. A tizenegyesek miatt, a kijelölt rúgókért én vállalom a felelősséget. Jól kezdtük a lövéseket, de azután nem sikerült így folytatni” – idézte az angol kapitányt a BBC.

Döntő: Olaszország-Anglia 1-1 (0-1, 1-1, 1-1) - 11-esekkel: 3-2

London, Wembley Stadion, 67 173 néző, v.: Björn Kuipers (holland) gólszerzők: Bonucci (67.), illetve Shaw (2.) sárga lap: Barella (47.), Bonucci (55.), Insigne (84.), Chiellini (90+6.), Jorginho (114.), illetve Maguire (106.)

Olaszország: Donnarumma - Di Lorenzo, Bonucci, Chiellini, Emerson (Florenzi, 118.) - Barella (Cristante, 54.), Jorginho, Verratti (Locatelli, 96.) - Chiesa (Bernardeschi, 86.), Immobile (Berardi, 55.), Insigne (Belotti, 91.)

Anglia: Pickford - Trippier (Saka, 70.), Walker (Sancho, 120.), Stones, Maguire, Shaw - Rice (Henderson, 74., Rashford, 120.), Phillips, Mount (Grealish, 99.) - Kane, Sterling

(hetek/MTI)