Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait.

"Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek"

- idézte a BBC hírportálja Zoe Kourtzi, a Cambridge-i Egyetem és az adattudománnyal és mesterséges intelligenciával foglalkozó Alan Turing Intézet munkatársát.

🧠"If we intervene early, the treatments can kick in early and slow down the progression of the disease and at the same time avoid more damage," says Zoe Kourtzi, Turing Fellow and Prof @CamNeuro. "And it's likely that symptoms occur much later in life or may never occur." https://t.co/FghxtmR7uQ pic.twitter.com/EkEjYr11gT

— The Alan Turing Institute (@turinginst) August 10, 2021

Kourtzi professzor rendszere összehasonlítja a demenciára gyanakvó páciensek és a már diagnosztizált sok ezer beteg agyi felvételeit és leleteit.

Az algoritmus olyan mintázatokat képes azonosítani a felvételeken, amelyeket tapasztalt idegspecialisták sem látnak, és adatbázisában megkeresi, milyen kilátások várhatók.

A preklinikai teszteken a mesterséges intelligencia évekkel a tünetek jelentkezése előtt képes volt diagnosztizálni a demenciát, még ha a felvételen a károsodásnak nem is voltak nyilvánvaló jelei.

A klinikai tesztekkel az Addenbrooke Kórházban és Nagy-Britannia más memóriaklinikáin az vizsgálják, vajon a módszer - a hagyományos diagnosztikai eszközökkel együtt - kórházi körülmények között is működik-e. Az első évben nagyjából 500 páciens részvételével számolnak.

(MTI/Hetek)