A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt által beterjesztett dokumentumot a PiS összes jelen lévő képviselője mellett az ellenzék túlnyomó többsége is megszavazta. Négy ellenzéki képviselő adott le ellenszavazatot, 15-en tartózkodtak.
A dokumentumban a szejm felszólítja a német kormányt, hogy vállaljon "egyértelmű politikai, történelmi, jogi és pénzügyi felelősséget" a Harmadik Birodalom által kirobbantott második világháború összes, a Második Lengyel Köztársaságot és annak állampolgárait érintő következményéért.
"A német támadás és megszállás, a rendszerszintű népirtás rendkívüli sérelmeket és szenvedést, anyagi és nem anyagi károkat okozott" - írják. Hangsúlyozzák, hogy Lengyelország
"soha nem kapott kártérítést a német állam által okozott személyi és anyagi veszteségekért, miként jóvátételt sem a lengyel állampolgároknak okozott óriási mértékű sérelmekért".
A határozat leszögezi, hogy a törvényes lengyel állam soha nem mondott le jóvátételi követeléséről Németországgal szemben. A képviselők erkölcsileg és jogilag alaptalannak nevezik azt az állítást, miszerint a lengyel követeléseket törvényesen visszavonták, vagy hogy azok elévültek volna.
A képviselők leszögezik továbbá: Lengyelország mindeddig nem kapott megfelelő jóvátételt a második világháború során a Szovjetunió agressziója nyomán elszenvedett anyagi és nem anyagi károkért sem.
Hozzáteszik: a szovjet támadás okozta károk mértékét még meg kell határozni, aminek alapján majd megteszik a megfelelő lépéseket az Oroszországi Föderációval szemben.
A határozat elfogadása azzal függ össze, hogy az illetékes lengyel parlamenti bizottság szeptember elején bemutatta a háború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezer milliárd forintnak megfelelő lengyel veszteségekről szóló jelentését. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ez alkalomból bejelentette:
Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól.
Radoslaw Fogiel, a PiS szóvivője a szerdai parlamenti vita során közölte: a szejm határozata támogatást jelent a lengyel követelések érvényesítéséhez. A varsói kormány több tagja az utóbbi napokban közölte, hogy a parlamenti jelentésen alapuló diplomáciai jegyzéket néhány héten belül elkészítik és továbbítják Berlinbe.
A német kormány szeptember elején úgy reagált a lengyel jelentésre, hogy az ügyet lezártnak tekinti, mivel Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús jóvátételről. Az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya egy nyilatkozatban lemondott a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Varsó szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat - amely a Trybuna Ludu kommunista napilapban 1953. augusztusában jelent meg egy jegyzék formájában - nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.
(Hetek / MTI)