Az olajválság politikai karikatúrája a kölni karneválon, 1974-ben. Az arab világra a rekordbevételek és a hirtelen jólét korszaka köszöntöttrá.(Fotó: AP)
A globális olajtermelés jelentős része a Közel-Keletről származik. Az olyan államok, mint Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait vagy az Egyesült Arab Emírségek évtizedek óta meghatározó szereplői a nemzetközi energiapiacnak.
Irán különösen fontos helyet foglal el ebben a rendszerben: részben hatalmas készletei – övé a világ harmadik legnagyobb olajtartaléka –, részben pedig földrajzi helyzete miatt. Az ország a Hormuzi-szoros mentén fekszik – ezen a szűk tengeri útvonalon halad át a világ olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelmének egyötöde. Egy konfliktushelyzetben Irán így az egész régió exportjának jelentős részét blokkolni tudja.
Harci cselekmények vagy a szoros lezárása azonnal globális hatást gyakorol az energiaárakra. A mai gazdaság ugyanis még mindig nagymértékben függ a fosszilis energiahordozóktól. Bár az elmúlt években felgyorsult az energiaszerkezet átalakulása, az olaj továbbra is kulcsfontosságú a közlekedésben, a vegyiparban és számos más iparág működésében.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2026.03.20. (XXX/12)
