Példa erre az Európai Unió és az ENSZ Izrael-ellenes határozatai elleni (utóbbi esetben sajnos csak részleges) fellépés is, de a kormány Brexittel vagy éppen az amerikai külpolitikával kapcsolatos, egyre markánsabb különvéleménye ugyancsak.
Ennek ellenére meglepő, de örvendetes volt, hogy múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kijelentette, hogy a december végén, január elején felforrósodott amerikai–iráni konfliktus ügyében azt szeretné, ha az európai álláspont az amerikai–izraeli állásponthoz közelítene. Orbán Viktor konkretizálta is álláspontját: Magyarország nem szeretné, ha egyetlen, atomfegyverrel ma nem rendelkező ország is atomfegyverhez jutna.
Orbán Viktor ezt egyenesen „vörös vonalnak” nevezte, amivel pontosan ugyanazt a kifejezést használta, amit az izraeli kormány szokott Irán közel-keleti birodalomépítésével és fegyverkezésével kapcsolatban. A szíriai polgárháborúban egyébként semleges álláspontot elfoglaló Izrael a háború kezdetén egyértelművé tette, hogy számára prioritás a szomszédos országban tomboló polgárháborúban:
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2020.01.17. (XXIV/03)
