Nyomásgyakorlásról, elszigetelésről, az izraeli–amerikai kapcsolatok amortizálódásáról cikkezik az amerikai és a héber nyelvű média, miközben a politikusok mindkét oldalon igyekeznek határozottan cáfolni a jelentéseket. Izraeli lapértesülések szerint Netanjahu egy hete bizalmasan közölte munkatársaival, hogy csalódott Trump közel-keleti politikája miatt. „A kétoldalú találkozókon helyes dolgokat mond, különösen Szíriával és Iránnal kapcsolatban, de a tettei már más kérdés” – állította állítólag. A lap szerint Trump is csalódott Netanjahuban: zárt ajtók mögött folytatott megbeszéléseken állítólag kijelentette, hogy Izraelre való várakozás nélkül fog haladást elérni közel-keleti céljai megvalósításában.
A háttérben több vitás kérdés is húzódhat: Trump lépéseiből úgy tűnik, az iráni nukleáris program általi fenyegetést Washington inkább tárgyalással mintsem katonai erővel rendezné, Izrael pedig a sajtóhírek szerint tart attól, hogy ismét egy túlzottan engedékeny megállapodás születik a felek között. Míg Trump hangsúlyozta, hogy mindenképpen alkut akar, Netanjahu arra figyelmeztetett, hogy „a rossz alku rosszabb, mint a megállapodás hiánya”.
A gázai háború kapcsán az izraeli miniszterelnök újra a katonai eszközökhöz folyamodik és az övezet szinte teljes, tartós elfoglalásáról beszél, míg Trump stábja inkább a tárgyalásokat preferálná. A Washington Post beszámolója szerint az sem segített a kapcsolatokon, hogy Washington Izrael tudta nélkül tárgyalta le az utolsó élő amerikai–izraeli túsz, Eden Alexander elengedését a Hamász gázai terrorszervezettel.
2025.05.16. (XXIX/20)
