Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciós politika nem új keletű (a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása óta már több ízben sor került ilyenre), így a gazdasági büntetés láthatóan nem érte meglepetésként Oroszországot. Mindazonáltal tény, hogy a Nyugat által most életbe léptetett gazdasági büntető intézkedések súlyosabbak, összehangoltabbak, illetve célzottabbak, mint a korábbi hasonló jellegű nyomásgyakorlások. Lényegében három stratégiai területre mérnek komoly károkat okozó csapást.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság megtiltotta pénzügyi cégei számára, hogy az orosz bankszektor egyes tagjaival üzleteljenek és feldolgozzák azok devizatranzakcióit, továbbá néhány orosz pénzintézet vagyonát is zárolták. Az amerikai kormány döntése következtében az amerikai dollárral rendelkező külföldi pénzügyi cégeknek is megtiltják, hogy dollárt küldjenek az orosz központi banknak, a Pénzügyminisztériumnak és az orosz Nemzeti Vagyonalapnak. (Kivételt tesznek „bizonyos, energiával kapcsolatos kifizetések” esetében, hogy megakadályozzák az olaj- és földgázárak megugrását.)
Az orosz devizatartalékok befagyasztása megakadályozza, hogy Moszkva megszabaduljon külföldi devizájától annak érdekében, hogy megállítsa a rubel zuhanását, és olyan külső tartalékokhoz jusson, amelyhez – az elemzők szerint – az orosz bank az Ukrajna megtámadása miatt hozott szankciók nyomán nyúlt volna a hadi költségek finanszírozása érdekében. Mindemellett magát az orosz államot és tizenhárom nagy orosz vállalatcsoportot (köztük a nagy energiacégeket, mint a Gazprom, a Lukoil, a Rosznyeft és a Transznyeft, valamint orosz telekommunikációs cégeket) kizárták a nyugati tőkepiacokról is.
2022.03.04. (XXVI/9)
