A CIA még tavaly októberben fedezte föl a Nyugat számára oly nyugtalanító orosz csapatmozgásokat az ukrán határon. William J. Burns CIA-igazgató novemberben Moszkvába látogatott, hogy meggyőzze az orosz felet, milyen súlyos gazdasági hátránnyal járna rájuk nézve Ukrajna megszállása a nyugati szankciók miatt. Úgy tűnik, a Kreml nem vette az adást: a százezres haderő nem mozdult a határvidékről. Putyin, úgy tűnik, bizalmát a Kínával kötött gazdasági szövetségébe veti.
A Washington Post egyik munkatársa szerint Putyin olyanképp beszél Moszkva és Kijev kapcsolatáról, mint Kína Tajvanról. Amerika pedig természetesen úgy csinál, mintha mélységesen átélné Kijev és Tajpej megpróbáltatásait, de ne legyenek kétségeink: ezek csak ürügyek Washington két nemezise, Moszkva és Peking ellen.
A paranoiajáték elkezdődött: Anthony Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette a NATO-szövetségeseket, hogy Putyin hamisan egy ukrán agresszióra hivatkozva indíthat támadást (ahogy 2014-ben is tette), míg a Kremlből ennek ellentétét sugallják: az őket érő nyugati offenzíva teszi szükségessé a beavatkozást. Moszkva elkezdte csöndben, fokozatosan evakuálni állampolgárait a kijevi nagykövetségről. Nyilván az orosz államfő sem megy a szomszédba egy kis ravaszságért – a szomszédba másért megy.
2022.01.21. (XXVI/3)
