Nem akar lemaradni a Hetek legújabb kisfilmjeiről, podcast-adásairól? Iratkozzon fel Youtube csatornánkra itt!
Augusztusban lép hivatalba Ebrahim Raiszi, Irán napokban megválasztott nyolcadik elnöke. Csaknem 62 százalékos támogatottsággal aratott elsöprő győzelmet a jelenleg 60 éves politikus. A június 18-i elnökválasztást számos jogi és legitimitási aggály övezte, amelyek természetesen nem hagyták szótlanul a világsajtót sem.
A szavazásra jogosult iráni állampolgároknak több mint a fele még csak részt sem vett a voksoláson. Ez az arány jóval elmarad a 2017-es szavazáshoz képest, amelyen 73,3 százalékos részvétel volt, és amelyen szintén részt vett Raiszi. Már a pénteki választásokat megelőzően világossá vált a nemzetközi elemzők számára, hogy Ebrahim Raiszi valamennyi esélyes kihívóját gondosan megakadályozták abban, hogy részt vegyenek az elnöki székért vívott küzdelemben. A nemzetközi közösség az így kialakult helyzetet nonszensznek nevezte. A választási kampányban magát megmérettető hét másik elnökjelölt személye gyakorlatilag teljesen ismeretlen volt az iráni társadalom széles rétegei előtt, tehát nem is jelentettek valós veszélyt Raiszi számára.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2021.06.25. (XXV/25)
