Írország és Észak-Írország 1921-ben, két év függetlenségi háború után vált ketté, miután a katolikus többségű, ír identitású déli területek független ír államként elszakadtak a brit koronától, míg az északkeleti vegyes felekezeti kötődésű és vegyes etnikai identitású Ulster tartomány továbbra is brit fennhatóság alatt maradt.
Az Írországhoz való csatlakozást zászlajukra tűző köztársaságpártiakban az ezt követő évtizedekben egyre gyűlt a feszültség, ami 1969-ben a félkatonai Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) vezetésével fegyveres konfliktusokhoz vezetett a koronához hű unionisták hasonló félkatonai szervezeteivel és a segítségükre érkező brit csapatokkal szemben. A három évtizeden át folyó harcokat brit eufemizmussal csak „bajok”-ként („troubles”) aposztrofálták; a korszaknak 3500 halálos áldozata volt.
A kilencvenes évek második felében ugyanakkor az addig a barikádok mögött egymást lövő szervezetekkel közvetlen kapcsolatban levő pártok vezetői tárgyalóasztalhoz ültek, aminek eredményeként 1998-ban Belfastban megszületett a nagypénteki megállapodás. Az egyezmény kimondta, hogy mindkét tradíció eltérő értékeit tiszteletben tartják. Megállapították továbbá, hogy ezzel együtt Észak-Írország többsége az Egyesült Királyság részeként képzeli el a terület jövőjét, így a korona részeként működik továbbra is.
2021.04.23. (XXV/16)
