Vertikális kert egy tokiói étteremben. Japán az elsők között ültette gyakorlatba a vertikális gazdálkodás koncepcióját.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Fundamentális eleme – ahogyan a neve is mutatja –, hogy az ültetvények nem vízszintesen helyezkednek el a talajban, hanem függőlegesen, erre kifejlesztett speciális állványokon.
Jelentősége abban rejlik, hogy statisztikák szerint a Föld népessége 2050-re várhatóan 9 milliárdra emelkedik, a létszámnövekedés pedig nagy kihívás elé állítja az élelmiszeripart, melynek az említett évtől minimum 70 százalékkal kellene megnövelnie termelési kapacitását. Erre a problémára nyújthat megoldást a vertikális gazdálkodás egyre nagyobb mértékű elterjedése; további előnye pedig, hogy a harmadik világbeli országok éhínséggel kapcsolatos kihívásaira is választ adhat.
A vízszintes termőföldek kialakítása gyakran fakivágással vagy akár teljes erdőirtással is járhat, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja a biodiverzitást. Ezzel szemben a vertikális kertek létrehozása kisebb területigénnyel jár. Az említett okokból a fenntarthatóság egy fontos eszköze lehet, ugyanis nagyobb hozam valósulhat meg kisebb helyen ezzel az innovatív metódussal.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2021.01.29. (XXV/4)
