Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az átfogóan gyakran csak „keleti kereszténységnek” titulált hatalmas egyházi tömb osztályozása nem könnyű feladat. Ezen belül különösen kacifántos feladvány az asszír keresztények elhelyezése, kiváltképp, hogy a szír / arámi, illetve asszír örökség elválasztása már önmagában heves viták tárgya (a káldeusokról már nem is beszélve). Nem kevés csoport, amely a szír vagy arámi kulturális hagyaték örökösének tekinti magát, egyúttal az asszíroktól is származtatja népét.
A keleti keresztény egyházakat alapvetően az alábbi módon soroljuk be. Egyrészt beszélünk az ortodox egyházról, ezek más néven a pravoszláv vagy görögkeleti („Eastern Orthodox”) irányzatok a maguk 15 autokefál, azaz „saját fejű”, autonóm egyházával (szerb, román, görög, orosz stb.). Másrészt vannak a miafizita vagy monofizita (tehát Krisztusra nézve csak egy természetet elfogadó, más néven antikhalkédóni) egyházak, amelyeket „Oriental Orthodox” néven is illetnek – közöttük találjuk az etióp, a kopt, az örmény, a szír stb. ortodox egyházakat. Harmadrészt pedig számon tartjuk még a keleti katolikus egyházak hosszú sorát a libanoni maronitáktól a magyar görögkatolikusokig. No már most, e besorolás alapján az ősi asszír keleti egyház nem tartozik szoros értelemben egyik ágazathoz sem, hiszen nem a 451-es khalkédóni zsinatnál szakadtak el, hanem még hamarabb. Az azóta több irányzatra szakadt asszír keletiek (történelmietlen megjelölésük szerint nesztoriánusok) annyiban különböznek a többiektől, hogy csak az első két egyetemes zsinatot fogadják el legitimnek.
2024.05.10. (XXVIII/19)
