A liberalizmus és multikulturalizmus bűvkörében

Bár az utóbbi évtizedekben uralkodóvá vált a nemzetállami rend határait feszegető neomarxista vagy épp gender szempontú nacionalizmuskutatás, és sokkal divatosabb a nemzetről mint fantáziaszüleményről gondolkodni, a gyarmatbirodalmak 20. századi felbomlása óta a nemzetállam szervezőelve átterjedt más kontinensekre is, és máig ható világrendet teremtett Brazíliától Indiáig, Egyiptomtól Tajvanig. Mindazonáltal ez a globális politikai és gazdasági dinamikák és a társadalmak egyre növekvő multikulturalizmusa révén egyre több ponton repedezik, és belátást enged az ősi bábeli lázadás modern kori továbbélésének folyamataiba. Épp Európában, a nacionalizmus szülőhazájában figyelhetjük meg a legintenzívebb szupranacionális kísérletet az integráció szorosabbra fűzésén igyekvők részéről.

A gender, a marxisták és az exgyarmatok nacionalizmusa

A nacionalizmuskutatók a nemzetállamok kialakulását elsősorban Európában, és a cikksorozat előző részében elemzett modernisták ezen belül is csak a 18. század végétől vizsgálták. A 20. század vége felé azonban egyre több posztmodern elmélet ütötte fel a fejét, amelyek szerint a korábbi elméletek elnagyoltak és hiányosak, ily módon ezek földrajzi és egyéb szempontokból is szélesebbre akarták feszíteni a korábbi kereteket. Példának okáért a posztkolonializmus a volt gyarmatokon létrejövő nemzetek helyzetére fókuszál, míg a marxizmus a vagyoni, a feminizmus pedig a nemi egyenlőtlenségek szemszögéből vizsgálja a nemzeteket és nemzetállamokat. Mindezeken kívül említésre érdemesek még a konstruktivista elméletek, amelyek a nemzetet és a nacionalizmust nem mint tényszerű dolgokat, hanem az emberek elképzelésein, párbeszédein, napi (akár önkéntelen) szokásain keresztül létező absztrakciókat közelítik meg.

Ezek az eszmerendszerek már nem törekednek arra, hogy egységes magyarázatot adjanak a történelem folyására és a világ működésére, sőt büszkén vállalják, hogy az igazsághoz leginkább bizonyos részletek felnagyításával lehet közel kerülni, a történelmet pedig nem egészében, hanem egyes részelemeiben (a volt gyarmati sors, az osztályellentétek, a leggyakrabban alkalmazott fogalmak… stb. szemszögéből) lehet megérteni.