Lucifer égi királyságában Milton Elveszett paradicsomában. Az ördög függetlenedési vágyának megjelenítése generációk életfelfogására hatott. (Forrás: John Martin / Wikipedia)
Bár sorozatunk alapvetően a szórakoztatóiparra koncentrált eddig, valójában innen is lehetett volna kezdenünk: ami ma képes vagy zenés megjelenítésben sátáni, nem elképzelhető az irodalom évszázados történelme nélkül. (Bár ennek úgy tűnik az ellentéte is igaz; egy múlt század eleji irodalmár így fogalmazott: „Az ördög nélkül egyszerűen nem lenne irodalom.”) Az e téren elvégzett kísérletek vetették meg ugyanis azt az ágyat, amelyben a 20. században már bátrabban melegedtek össze a tömegszórakoztatók az ördöggel. A híres sci-fi-író, H. G. Wells így határozta meg az ördög szerepét az irodalomban: „A sátán egy égi mesemondó. Egyedül ő készít történeteket…”
Akárcsak a filmek esetében, úgy az irodalomban is ott kezdődött, hogy az ördög még negatív szereplőként, kísértőként, a sors elferdítőjeként jelenik meg. A germán Dráktól fogva a magyar népmeséken át az iszlám mítoszok Ibliszén és a perzsa Ahrimanon át az ördög megannyi alakban jelenik meg a népi hagyományokban, melyeket belefoglalni aligha lehetne egy cikk kereteibe.
Még bonyolultabbá teszi a képletet a gnosztikus világnézet, amely a bibliai teista, a zoroasztriánus dualista és a görög–római panteista világképeket vegyítve alkotta meg a Démiurgosz alakját. A gonoszság neoplatonikus őselvének újraértelmezése ez, amit eretnek módon az ószövetségi Jahvéval azonosítanak – ő az anyagi világ teremtője, szembeállítva a megismerhetetlen legfelsőbb létezővel, Istennel. Jahve meghasonlása és a legfőbb Istentől való leválasztása a gnosztikus világképben tehát egyenesen a Sátánnal azonosítja a Vagyok, aki vagyok Istenét. Ezzel próbálják feloldani a gonoszság problematikáját: a felső Istennel ellentétben a földet uraló Démiurgosz már nem jóindulatú. Míg annak érzete, hogy e világ nem egy jó szándékú lény hatalmában áll, jogos, ám ennek Jahvéval való azonosítása nem más, mint a világosság sötétséggé változtatása.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2024.07.12. (XXVIII/28)
