hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A 20. századi pünkösdi mozgalom előzményei és gyökerei
A Szellemet nem olthatták meg
A 20. századi pünkösdi mozgalom előzményei és gyökerei

Pünkösdi istentisztelet a 20. század elején. Szabadon gyakorolták a Szent Szellem ajándékait.(Forrás: Wikipédia)

2022. 06. 09.
Előző számunkban áttekintettük, hogyan változott a Szent Szellemmel való közösség pünkösd után a korai egyházban. Bár a szellemi ajándékok működése sohasem szűnt meg teljesen, használatuk egészen a 19-20. század fordulójáig főként egyes mozgalmakra és karizmatikus személyekre korlátozódott. Szolgálatuk azonban nem volt hiábavaló: előkészítették a nagy pünkösdi-karizmatikus áttörést, ami ma is tart.

A középkorban a Szent Szellem ajándékaival való közösséget a katolikus egyházban kettősség jellemezte. Ágoston már a 4-5. században azt hirdette, hogy a „korai eső” időszaka lezárult, és megszűnéselméletével (ezt nevezik teológiai szakszóval szesszacionizmusnak) legalább 1000 évre meghatározta a Szent Szellem megnyilvánulásaival kapcsolatos közgondolkozást. Bár idős korában ezt az elméletét visszavonta, teológiai korrekciója nem hozta vissza az egyház főáramába a hiteles spirituális élményeket, inkább még zavarosabbá tette a képet, mert alapot adott az úgynevezett „gyógyító ereklyék” kultuszának.

Kr. u. 1000 körül a Rituale Romanum című szertartáskönyv a nyelveken szólást mint a démoni megszállottság elsődleges bizonyítékát határozta meg: „A megszállottság jelei a következők: képesség arra, hogy viszonylag könnyen furcsa (idegen) nyelven beszéljen, vagy megértse más ilyen beszédét…” A szöveg elítélte továbbá a prófétai kijelenté­seket és a Szent Lélek erejének megnyilvánulásait is, miután ezeket egy kalap alá vette a démonikus jelenségekkel. Könyörtelenül üldözték azokat a csoportokat, amelyek körében különféle szellemi megnyilvánulások történtek. A történelmet, így az egyháztörténelmet is mindig a győztesek írják, ezért a fennmaradt egyoldalú beszámolók alapján nehéz ezeknek a csoportoknak a reális megítélése sok évszázad távlatából. Valószínűleg voltak közöttük a keresztény hit szempontjából eretnek és szélsőséges mozgalmak, de léteztek olyan radikális közösségek is, mint például a valdensek, amelyekben a szellemi ajándékok a bibliai igazsághoz való ragaszkodásból nőttek ki.

A katolikus misztikus tradíció megtűrte a szellemi megnyilvánulásokat az egyházhoz lojális vallási elit – püspökök, papok, szerzetesek és apácák – körében, sőt gyakorlásuk révén ezeknek az embereknek „hősies szentséget” tulajdonított. „Bingeni Hildegárd német apátnő (1098–1179) híres volt vakmerő próféciáiról és csodatetteiről. Fennmaradt róla, hogy teljesen ismeretlen nyelven beszélt vagy ilyet tolmácsolt eksztatikus vallási tapasztalatai után, amelyek látomások sorát és nyelveken való éneklést öleltek fel. A tizenharmadik és tizennegyedik század misztikus női szentjei között találjuk Helftai Gertrúdot, Svédországi Brigittát és Sziénai Katalint, akiknek mind volt eksztatikus tapasztalatuk” – írja Allan Heaton Anderson A pünkösdi és karizmatikus mozgalmak című könyvében.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!