Hack Péter múlt heti számunkban megjelent tanulmányában (Európa keresztúton. Hetek, 2021. január 15.) utal Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök Az Európai Egyesült Államok című könyvére, amely 2005-ben, az Európai Alkotmány ratifikálását ellehetetlenítő népszavazási kudarcok után jelent meg. Az időzítés is jól mutatta, hogy a föderáció mellett elkötelezett európai elit a közvélemény elutasításából nem azt a következtetést vonta le, hogy időszerű lenne újragondolni a terveiket, hanem épp ellenkezőleg: még inkább fel akarják gyorsítani az egyesülés folyamatát.
Ahogyan azt Hack Péter is megállapította elemzésében, a brexit lezárulta után idén eldőlhet, hogy „az amerikai választások következtében nemzetközi szinten nagy lendületet kapó globalisták Európában is áttörést érnek-e el, tovább korlátozva az európai nemzetek szuverenitását, vagy van még választói támogatás azok mögött, akik az európai együttműködést kölcsönös érdekeken alapuló pragmatikus együttműködésnek, és nem a Negyedik Birodalomnak szeretnék látni”.
Európa ezzel az alapkérdéssel áll szemben. A politikai csata még nem dőlt el, de a tét történelmi: az európai nemzetek – köztük a több mint 1100 éves magyar nemzet fennmaradása – forog kockán. Nem túlzás ez a megállapítás, mert az európai globalisták világossá tették szándékukat, mint azt Guy Verhofstadt újabb könyve igazolja. Elolvastuk a veterán európai politikus „Európa utolsó esélye: Miért kell az európai nemzeteknek egy tökéletesebb uniót alkotniuk” (Europe’s Last Chance: Why the European States Must Form a More Perfect Union, Basic Books, 2017) című programadó művét, amely feketén-fehéren bemutatja, milyen jövő várna ránk az Európai Egyesült Államokban.
2021.01.22. (XXV/3)
