A jelmondat, lépjünk túl a nemzetiségi megosztottságon, nagyon jól hangzik. Ezzel, úgy gondolom, mindenki egyetértene, akkor, ha a nemzetiségi kérdés Romániában nem a magyarság nyelvi és identitási elnyomásában nyilvánulna meg. A nemzetiségi megosztottság okai a hiányzó magyar nyelvű feliratok (elég csak Kolozsváron tenni egy sétát), a nyelvhasználat korlátozása, a szimbólumhasználat korlátozása, magyar településekhez tartozó területek, temetők eltulajdonítása, és az, hogy a hatóságok eleve arra vannak berendezkedve, hogy a magyarságot magyarságuk miatt érő sérelmek esetén egyszerűen nem járnak el, vagy pedig a törvénytelenségek elfedését szolgálják.
A nemzetiségi megosztottságon túllépés nem a nyelvi, közösségi, identitási megnyilvánulások megkérdőjelezése, vagy azokról való lemondás, hanem ennek egyetlen útja a magyarság jogvédelme, illetve a román többség részéről a jogok biztosítása.
Ebből következik az, hogy Romániában a magyarság vállalása és megvallása nem valami szűklátókörű etnicizmus, hanem az identitás vállalása és megvallása az egyetlen lehetséges polgári, szabadságelvű magatartás.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.11.08 (XXIII/45)
