A Börzsöny az ország harmadik legmagasabb, viszonylag kis területű hegysége, az Északi-középhegység lenyugatibb tagja. Délről legnagyobb magyar folyónk, a Duna kellemes íves kanyarja öleli körül, mintha egy hatalmas kar tartaná. Nyugatról és északról viszont a legkisebb magyar folyó, a gyakran szeszélyes Ipoly határolja. Egyedül keleten érintkezik közvetlenül szárazfölddel: a szelíd lankás Nógrádi-medencével. A Börzsönyt hatalmas tölgy- és bükkerdők borítják, sziklái között pedig 427 ivóvíz-tisztaságú forrás tör a felszínre és közel 700 kilométernyi jelzett turistaút-hálózat szövi át.
A Börzsöny alapját egy 14 millió évvel ezelőtt működő ősvulkán alkotja. Ennélfogva nagyrészt vulkáni kőzetből áll, egyetlen hatalmas vulkán romjaként is emlegetik. A hegység zárt jellege ellenére 23 különböző korú várat ismerünk a környékén. A kaldera peremén található hazánk száz legmagasabb várai közül kilenc.
A térség legmagasabb pontja a Csóványos (938 m), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra és tiszta időben akár a Magas-Tátra is megfigyelhető. A Nagy-Inóc (826 m) csúcsa az egykori vulkáni kitörések egyik központja lehetett. Ezen hegyek meghódítását, meredek szakaszait csak tapasztalt túrázóknak ajánlják.