hetilap

Habár a sajtó termékeit sokszor a történelem első piszkozatának nevezik, az elmúlt évszázadokban jó pár olyan cikk is született, ami képes volt kilépni a publicisztika mulandóságából, és maradandó hatást gyakorolt világunkra. Egy formabontó írás pedig a társadalmi, politikai kontextus mellett gyakran a műfaji vagy formai kereteket is szétfeszíti. A legtöbb hírfogyasztó valószínűleg hallott már a Watergate-ügy vagy a Pentagon-iratok közlésének médiatörténeti jelentőségéről, ám ezeken kívül is számos példát találni arra, mikor egy cikk elkészülésének körülményei legalább olyan izgalmasak, mint maga a sztori!

A modern újságírás hajnala

A korábban inkább politikai szereplők szócsöveként számontartott újságírás a 19. és 20. századok fordulóján egyre inkább elszakadt a hatalmi szereplőktől, és elindult az önállósodás útján. A publicisztika olyan korai nagyjai, mint Amerikában Alexander Hamilton, vagy épp hazánkban Kossuth Lajos (aki egyúttal a vezércikk megalkotója is volt) még politikai szereplőkként a nemzetükkel kapcsolatos víziójuk megosztására használták a sajtót.

A 19. század végén azonban megváltozott a helyzet. Ekkoriban alakult ki az objektivitásra való törekvés, egyúttal pedig beindult a sajtó professzionalizációja is: az 1908-ban alapított Missouri School of Journalism lett a világ első újság­íróiskolája. Lényegében ekkortól kezdte el betölteni a sajtó a negyedik hatalmi ág szerepét.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek