Temperamentum, hozzáállás és nevelhetőség terén is nagy eltérést mutatnak az egyes lovak.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Az irodalom, a különböző művészeti ágazatok és a filmipar is régóta próbálja megragadni a lovak külső és belső szépségét. Számos mítosz is fennmaradt a pompás állatokról. Sok nép kultúrájába is beépült a lovak már-már vallásos tisztelete: évszázadokon át a harcosokat lovukkal együtt helyezték örök nyugalomra. Az évek során olyan kifejezéseknek vált szimbólumává a lóalak, mint a szabadság, az erő, a dicsőség vagy a hősiesség.
Tagadhatatlan, hogy az élővilág kiválóságairól van szó, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy vajon miért kaptak ilyen figyelemre méltó szerepet az emberiség életében. Aki foglalkozott már lovakkal, annak bizonyára feltűnt, hogy sok tekintetben felülmúlják társaikat az állatvilágban. Természetükben a növényevők érzékenysége a ragadozók kitartásával párosul. Egyedülálló memóriájuk és lenyűgöző érzelmi intelligenciájuk pedig lehetővé teszi, hogy remek társaivá váljanak az embernek.
„Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré a ló” – állítja ellentétbe Jókai Mór az emberi romlottságot a lovak jellemformáló karakterével. A történelem is igazolja, hogy a lovak hősiessége és kitartása az ember javát hivatott szolgálni.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »